Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 874
Copyright (C) HIX
1999-09-11
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 erositok (mind)  75 sor     (cikkei)
2 kondiparadoxon (mind)  39 sor     (cikkei)
3 Re:tigerloto2001@ctv.es [Spain] (mind)  15 sor     (cikkei)

+ - erositok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

Igertem korabban, hogy nem tul kozismert erositokrol
irok. Kozben rajottem, hogy szinte kimerithetetlenek
a lehetosegek.
Lenyeget tekintve az erosites kis energiabefektetes
aran nagyobb energia szakaszos felszabaditasat, vagy
folyamatos befolyasolasat jelenti.

Budo Agoston egyik konyveben talalkoztam egy
erdekes hangerositovel:

Gumicsobol kilepo vizsugar egy nagymeretu rugalmas
membranra (pl. ustdob) folyik ra, s ha a gumicso keresztmetszetet
periodikusan valtoztatjuk hangrezgesekkel, akkor a membran 
ennek megfelelo rezgesei folytan a dob hangszorokent uzemel,
es teljesitmenyerosites lep fel.
Ez egy igazi rendes analog erosito, bar 
a hangtechnikaban - ki tudja miert nem terjedt el. 
Lehet hogy a vizdijak miatt ?

A csovezetekek elzaroszelepei, vagy a tolozarak
is tekinthetok erositonek, mert szerencses esetben
csekely energiabefektetes aran kozeg-aramvaltozast
idezhetunk elo, mely jelentos mechanikai munkat vegezhet.

Nem szerencses esetben, ha a tolozar rozsdas - meg akkor
is mukodhet - izomerositokent. 

Folyadek vagy legsugar  - ra meroleges elterito 
fuvokakkal vezerelheto. Ilyen elven mukodo kapcsolouzemu erositot
alkalmaztak regebben miniatur meretekben az urtechnikaban is.
Logikai kapukkent mukodo eszkozok voltak ezek,  melyek 
elonye az elektronikaval szemben a sugarzas-allosag volt.

A sugarelterites egy egyszerubb, foldi,
hiradastechnikai alkalmazasarol:
Meselte'k, hogy a tuzoltok egy ego uzlet 
polcarol masodpercek alatt lesoportek vizsugarral 
az osszes TV-t. 

Regebben a tranzisztor mukodesenek megertesevel bajlodva
gondoltam ki egy meglehetosen furcsa erositot,
mely a kovetkezokeppen nezne ki:

Vegyunk egy vizzel toltott gombolyu feneku edenyt, 
melynek feneke nagyon apro lyukakkal szitava van lyuggatva, 
de a viz nem folyik ki a lyukakon a feluleti feszultseg miatt.
Ha a lyukakra gyenge vizsugarat iranyitunk, akkor
megszunik a lyukaknal megrekedt viz feluleti feszultsege,
es a viz ott szabadon kiaramolhat az edenybol.

En eskudni mernek, hogy a tranzisztor valahogy igy
mukodik, bar sehol nem igy magyarazzak. :)

A fenykepezo vakuk villanocsove is tekintheto
erositonek.
Egy parszaz Voltra feltoltott kondenzator
energiaja sul ki nagynyomasu gaztoltesu csovon keresztul
egy vezerlojel hatasara, melyet egy kulso segedelektrodara
adott nehany ezer Voltos, de relative kis energiaju meredek 
felfutasu tuimpulzus kepvisel.

Hasonlo elvrol olvastam egy regi konyveben, mely
az elektronikus hangszerek oseirol szolt.
Keszitettek elektronikus orgonat glim-lampak
sokasagabol felepitett impuzustechnikai aramkorokkel.
A lampak uvegere tekert huzalra kapcsolt nagyfesz
impulzusokkal lehetett lefele befolyasolni
a lampak gyujtofeszultseget, es ezzel 
RC oszcillatorok frekvenciajat hangolni, sot 
a digitalis frekvenciaosztok is glim-ekkel mukodtek. 
( ilyen megoldasu orgona az orosz birodalomban mukodott.)

Udv: zoli
+ - kondiparadoxon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

Ujabb kondenzatoros problema:

Keszitsunk egy kb. 300ezer km hosszu huzalbol egy 
 C alaku hurkot. 

A hurok kapcsai koze iktassunk be egy toltetlen kondenzatort. 
Kapcsoljunk egyenfeszultseget a lemezek koze, es vigyunk at
Q toltest a masodperc toredeke alatt  egyik lemezrol a masikra.
Ugyanebben az idoben latjuk, hogy velunk szemben,
a hurok legtavolabbi pontjan valaki elvagta a hurkot.

A tolteskor atvitt elektronok errol meg nem tudhatnak,
s most sietosen, kb. fenysebesseggel terjed a vezeteken
a toltesvaltozas hatasakent az elektromagneses hullam.
A toltesek azonban hiaba keresik a kiegyenlitodes utjat.
Maradniuk kell azon az oldalon, ahova elobb atkerultek.

Gond van az energiaval.

Ha adott Q toltessel toltottuk az ismert kapacitasu 
kondenzatort, akkor a kondin egy jol meghatarozhato 
feszultsegnek kell lennie, amibol szamithato a kondi 
energiaja is. 
( Feltehetjuk, hogy a megszakitott hurok - mint vezetekpar
kapacitasa elhanyagolhato a kondiehoz kepest)

Az elektromagneses hullamok azonban energiat vittek
ki a rendszerbol, tehat hogyan is lehetne meg a teljes,
toltesbol szamithato energia ?

Dehat, ha egyszer az elektronok nem loghattak meg,
akkor megiscsak meg kell lennie a teljes feszultsegnek
es az energianak a kondenzatoron.
Ha pedig megvan, akkor honnan a kisugarzott
energia ?

Udv: zoli
+ - Re:tigerloto2001@ctv.es [Spain] (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Felado :  [Spain]
>Temakor: 2000 ? 2001? ( 24 sor )

 ...

!!!>    E  kérdésben hozzászólásokra nem válaszolunk
>    Dennis Sugar y Frank
>    Spanyolhon.

Ahhoz kepest, hogy mar legalabb 5 ujsagban olvastam ezt a levelet, az 
utolso mondata nem semmi.



                       Aggod Jozsef

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS