1. |
Grundgesetz vagy Verfassung? (mind) |
42 sor |
(cikkei) |
2. |
Antall Jozsef halala (mind) |
36 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Grundgesetz vagy Verfassung? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Jo napot t. SZALON!
Elnezest mindenkitol, hogy beleszolok az itt folyo tarsalgasba, de lenne egy
eszrevetelem! Altalaban csak olvasom a SZALONt es a FORUMot, es csak nagyon
ritkan szolok hozza, de most ugy erzem meg kell tennem. Megpedig azert, mert
azt hiszem ketten is hibat kovettek el. Megpedig Szabo Kalman es Eva S. Balogh
is tevedtek.
Szabo Kalman irja:
>A (ny.-)nemet rendszernek az volt a feladata,
>hogy minden lehetseges eszkozzel elerje a masodik vilaghaboru utan az
>USA-ban megalkotott nemet alkotmany betartasat.
Ehhez Eva S. Balogh fuzi hozza:
>En peldaul igen kivancsi lennek a nemet alkotmanyra, vagy akarmelyik nyugati
>allam alkotmanyara, mar ahol irott alkotmany jarja.
Hogy hol van itt a hiba? Egyszeruen ott, hogy Nemetorszagnak nincsen
alkotmanya! Nemetorszagnak egy alaptorvenye van, mely valoban amerikai
segedlettel keszult el. Azt hiszem, van eme alaptorvenyben egy olyan
kitetel, hogy akkor valik alkotmannya, ha a ket orszagresz (ny-k) egyesul,
es egy alkotmanyozo orszaggyulest hivnak ossze. EZ eddig nem tortent meg!
Igy nemetorszag tekinteteben 'csak' Grundgesetz (vagyis alaptorveny) es nem
Verfassung (Alkotmany)-rol beszelhetunk.
Sajnos a forrasaim nem igazan megbizhatoak, illetve csak a nemet
atlagallampolgarokkal folytatott beszelgeteseimbol szurtem le eme
allitasaimat, de azt hiszem helytalloak, mert eddig senkitol nem hallottam
meg a cafolatat. (A nemet TV-ben es sajtoban is mindig Grundgesetz-rol
beszelnek.)
Azt is be kell vallanom, hogy nem igazan tudom, mi a kulombseg ugy
istenigazabol az alaptorveny es az alkotmany kozott, de valami biztos van.
Tobb emberrel is talalkoztam, akik nemetorszag hianyzo alkotmanyat a
kormanyuk (CDU) szemere vetettek, es minnel hamarabbi alkotmanyozo
orszaggyulest surgettek.
Ha valaki ez ugyben felvilagositassal tud szolgalni, hat szivesen
meghallgatom.
Nihil
ps: Ha az en informacioim hibasak, akkor bocsanat!
|
+ - | Antall Jozsef halala (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ertetlenul olvastam Kaczmarek Edvard levelet Antall Jozsef halalarol.
Ez a level teljes tajekozatlansagrol tesz tanubizonysagot, egyben
burkoltan a nehai miniszterelnok kezeloorvosait teszi felelosse
halalaert.
1. A Hodgkin-kor valoban eleg jol kezelheto, azonban a kezeles
sikeresseget befolyasolja a betegseg pontos szovettani tipusa es
klinikai stadiuma. Igy egy viszonylag joindulatu tipus I-es
stadiumaban teljes gyogyulast lehet elerni, mig rossz indulatu forma
kesoi stadiumaban a gyogyulas eselye sokkal kisebb. Amikor Antall
Jozsef 1990 oszen eloszor kezeltette magat, betegsege mar igen
elorehaladott allapotban volt, arrol nem is beszelve, hogy:
2. Antall Jozsefnek NEM Hodgkin-korja, hanem un. non-Hodgkin
limfomaja volt, amely betegseg atlagos tulelese a tudomany mai allasa
szerint, optimalis kezeles eseten is csak 1-5 ev, a szovettani tipus
fuggvenyeben. Nem kivanok A.J. kezelesenek szakmai reszerol vitazni,
egy azonban bizonyos: az orvostudomany ma sajnos meg nem kepes ezen
betegseg gyogyitasara.
3. Halalok. A.J halalat nem orvosai hibas munkaja, nem is
fertozes okozta, hanem betegsege. Azonban malignus betegsegek eseten a
boncolasi jegyzokonyvben leggyakrabban keringesi vagy legzesi
elegtelenseg szerepel a halal kozvetlen okakent.
Ez egyreszt hianyos ismereteinket is tukrozi, mivel nem
tudjuk pontosan, hogyan vezetnek ezek a betegsegek a halalhoz,
masreszt azon definiciobol kovetkezik, hogy a halal a keringesi-
legzesi vagy idegrendszeri mukodes irreverzibilis megszunesekor all
be. Igy tehet a KOZVETLEN halalok a keringesi elegtelenseg.
4. Kezeles. A citosztatikumok es a sugarkezeles valoban karosan
befolyasolja az egeszseges szovetek mukodeset is, a fo kerdes ezert
azok szelektivitasa, azaz mennyivel erosebb hatasuk a malignus
sejtekre. Ezen kerdes tisztazasa egy egyetemi tankonyv feladata,
ezert roviden csak annyit mondhatunk, hogy a malignus betegsegek
kezeleset ezekkel a modszerrek azon statisztikai modszerekkel is
igazolt tapasztalat teszi jogosulta, hogy a betegek elete igy
meghosszabbithato.
Schiszler Istvan
|
|