Kedves Tudosok,
Nem tudom, hogy van-e kozottunk mehesz.

Valamikor regen ugy emlekszem, hogy olvastam
valahol, hogy a mehek kismennyisegu merget is szoktak
a mezbe tenni, ami megakadalyozza a mez erjedeset a kaptarban.

Mehesz kollegam nem tud ilyenrol, es meglepodott ezen.

Meg tudnatok erositeni a dolgot? Hol lehet errol tobbet olvasni?

Koszonettel,
Attila

Kedves Titusz !

Feltetelezem, hogy jol sikerult buborek-alapanyag receptek,
elofordulnak talalmanyi hivatalok szabadalmi taraiban.
Nem is art utananezni olykor, hatha vedett osszetetelt
ajanl valaki a tudta nelkul, es aztan kesobb kellemetlen
meglepetesek szarmaznak a specialis es igen-igen tartos
buborekok nagybani felhasznalasabol. :)
Zoknigumi: Vannak mikroorganizmusok melyek gumikat ill. muanyagokat
fogyasztanak, ill. oregitenek, bomlasztanak.
A hasznalat soran tul hamar tapasztalhato eloregedes hattereben
az is lehet, hogy a gyarto raktaraban tarolt gumiszalakat
reg kikezdte valami gombafeleseg, vagy a sokaig tarolt kesz
zoknikban szaporodott el hosszas tarolasuk idejen.
Bizonyos gombak pedig lazan tulelik meg a forrovizet is.
Sebkotozo gezek fertotlenitese is komoly gond, ujabban felbukkant
egeszen hoallo gombafajtak miatt, melyek fertozest okoztak korhazakban.
NASA kutatasok biztosan alaposan kiveseztek muanyagok ill.
gumik kartevoit ill. klimaallosagat.  Jeleztek
konkret esetet is, amikor foldi korulmenyek kozott hamar
bomlani kezdett valami ujfajta szintetikus tomitoanyag,
melyet ursikloknal alkalmaztak, holott bizonyara alapos tesztek
utan kezdek hasznalni.

Udv: zoli

Sziasztok !

Meghokkento tortenetet meselt egy ismerosom.
Bar a darazsakat szokas dogevokent/hienakent szamontartani, ragadozoi
viselkedes is jellemzo rajuk.
Tobbek szeme lattara zaljott le ez az eset:
Asztal felett pok ereszkedett le vekony fonalan, am ekkor megjelent
egy darazs es elvagta vagy elszakitotta a fonalat.
A pok lepottyant, a darazs pedig azonnal ravetodott es pillanatok
alatt lenyirta a labait, majd felkapva a vedekezesre keptelen
zsakmanyt, hazavitte vacsorara.
Hogy ez evolucios 'programozottsag' vagy mi mas, azt kiserletileg
vizsgalni lehetne, ill. kellene.
Ehhez hasonlo figyelemfelkelto megfigyelesek hijan
a genetikusoknak ugyancsak nehez dolguk lesz, amikor rendre
megprobaljak megfejteni az elovilagban jaratos genetikai kodok
konkret jelenteseit.
Ezt amiatt jegyeztem meg, mert manapsag sokan abban
a hitben ringatoznak, hogy amatorok szamara egyeni felfedezni
valo mar alig akad a termeszetben, es az evolucio-elmelettel is
kar egyelore aktivan foglalkozni, hiszen mar csak ki kell varni
a genetikai megfejteseket, es akkor minden tisztazodik, ami ma
kerdeses ill. vitatott.

Udv: zoli

Kedves Szocs !

>Tudtommal, ha egy 440 Hz-es hangvillat hozunk rezgesbe,
>akkor az a levego reven atadodik egy masik 440 Hz-es
>hangvillara, valamint a 880 Hz-es hangvilara s igy tovabb,
>a 440xn Hz, vagyis a felharmonikusokra is. Jol tudom? Az
>erdekelne, hogy amikor egy 880 Hz-es hangvillat hozunk
>rezgesbe, az attevodik-e egy 440 Hz-es hangvillara, a
>rezonancia szerint, vagyis mint alharmonikusra?

A 880Hz-es hangvilla gyakorlatilag nem produkal 440Hz-es
rezgest, tehat nincs 'alharmonikusa', ezert nem rezgeti meg
a 440Hz-es hangvillat.  Legfeljebb 880Hz-cal rezgetheti
meg, hogy a hangvilla felharmonikuson rezegjen,
de hangvillaknal csatolassal ez nehezen erheto el.
Utessel inkabb, de ahhoz kemeny targgyal kell hatarozottan
rautni. Az utes szelessavban eloszlo viszonylag egyenletes
teljesitmenyebol magasabb frekvencian is intenziv komponenseket nyer
a hangvilla.
Kezzel megkoppintva mar sokkal kevesbe gerjed fel magasabb harmonikuson.
Hangvillanal egyszeru csatolassal a felharmonikuson rezges kevesbe
jellemzo, mint pl. hu'rok eseteben.
A geometriai kialakitasbol adodik ez.
Hajdan leteztek rezgonyelves frekvenciamerok.
Azok rezgonyelvei sem rezegtek be szemmel eszrevehetoen
a rezonanciafrekveciajuk feletti tobbszoros frekvenciakon.
Alacsonyabb frekvencian meg vegkepp nem.

Udv: zoli



Udv: zoli

>A vallasossag annyiban esetleges, hogy tenyleg mindenki a sajat szemelyes
>elmenyein keresztul tapasztalja meg a hitet - jo esetben. Illetve rossz
Ez azt jelenti, hogy van valamilyen elmenye, amit aztan az _addig is
meglevo_ vallasos kepe alapjan ertelmez. Nem fog pl. olyan hitre terni,
amit nem ismer.

>esetben - es ez sajnos a donto tobbseg - a hite nem a sajatja, csak
>kolcsonkapta, orokolte a szuleitol vagy masoktol. Kolcsonzott igazsagokat
>szajkoz, anelkul hogy megelte volna, amirol beszel.
Igy igaz - raadasul nem is hajlando gondolkozni rajta es azt sem
szereti, ha mas akar gondolkozni.

>Mar regebben is leirtam, hogy a latszat ellenere az osszes vilagvallas
>lenyege ugyanaz. Az, hogy melyikben hogyan hivjak es hogyan imadjak az
Igen, valoszinuleg mindnek a lenyege kozos - szerintem ez nem annyira
istennel, hanem az ember termeszetevel van kapcsolatban.
>istent, hogy egy isten van-e benne vagy millio, vagy eppen egy sem - ezek
>az esetleges reszletek. Amiken persze a racionalis elme erthetoen kiakad :-)
Az irracionalis elmet viszont tenyleg nem izgatja, neki ez nem szamit -
de arra is kepes, hogy a masik - az ovevel csaknem teljesen azonos -
vallast szivbol gyulolje.

>De ha racionalis elmenket meg tudtuk bekiteni olyan szintugy felfoghatatlan
>allitasokkal, minthogy a szilard beton a talpunk alatt valojaban 99,999...
Nem igaz! Ezt meg Rutherford igy gondolta, de azota tudjuk, hogy az
elektronok szepen (bar nem egyenletesen) kitoltik ezt a teret, stb.

>szazalekban uresseg, hogy a feny egyszerre reszecske es hullam, hogy az ures
Nem reszecske es nem hullam, hanem valami olyan, amit makroszkopikusan
bizonyos korulmenyek kozott reszecskenek, mas korulmenyek kozott
hullamnak erzekelunk. Ez az erzekelesunk korlatja.

>terbol anyag keletkezhet, majd az anyag ismet semmive alakulhat... ha Isten
Nem semmive, hanem energiava. A vakuum->anyag atalakulas tenyleg eleg
erdekes, de szerintem itt is ra fogunk jonni, hogy mi tortenik.

>letezik, akkor legalabb annyira paradox kell legyen, mint egy elemi
>reszecske, nem?
Isten a leheto legparadoxabb dolog lenne. Minden tulajdonsaga
ellentmondasos (mar persze nekunk. Az is elkepzelheto, hogy olyat "tud",
amit mi nem es ezert megis logikusan cselekszik - de a mi vilagunkban ez
_nem_ latszik, mi viszont csak ezt ismerjuk).

>> A tudosok vallasossagat [nem Istenhitet, vallasossagat!] valamifele
>> agymukodesi zavarnak tekintem
Egy tudos (vagy barki) a szakteruleten kivul atlagos embernek
tekintendo, ennek megfeleloen a velemenye is ennyit szamit, igy alakul
ki, stb.

>Aha, szoval te kulonbseget teszel istenhit es vallasossag kozott? Miben
>all szamodra a kulonbseg?
Szerintem a vallasossag a hit kulsodleges kifejezese es/vagy imitacioja,
tehat laza kapcsolatban all a hittel.
-- 
A cimem nem pontos, mert nem szeretnek tobb cimlistaba bekerulni.  |
Levelnel lehet valaszolni, hircsoportnal javitani kell a cimet.   -O-
Udvozlettel: StarterS a Freestartrol.                              |

Kedves Peter,

>A placebo-effektus egy tudomanyosan is eleg ismert
>pelda, de vannak masok is. Ha arra vagy kivancsi, hogy
>konkretan hogyan is mukodik a placebo-effektus, nos
>ez nagyon jo kerdes :-) En sajnos nem hallottam meg
>ilyen iranyu kutatasokrol.
>Ha valaki esetleg tobbet tud a temarol, szivesen
>vennem, ha felvilagositana minket.

Konkret elmeletet,magyarazatot konkret folyamatokkal, en sem tudok, es kivancsi
 volnek ra. Ugyanakkor nem nehez elkepzelni, hogy az agy allapota milyennagy be
folyassallehet a gyogyulasban, hiszen az agy vegulis a testunk iranyitasanak ko
szpontja. Egy csomo szerv irranyitasaert kozvetlenulf elelos, a hormonrendszerr
el kozvetlen kapcsolatban van, ami pedig szinten oriasi befolyassalvan a testre
, illetve az immunrendszerrel atlapolodik.
Tehat csak a konrket meresek, vizsgalodasok, a folyamatok feltarasa, felterkepe
zese hianyzikitt, ami egy fontos, erdekes munka volna. A kerdes megvaalszolasa
szerintem semmikeppen nem egy bizonyos folyamat,es lenyegeben az egesz szerveze
t, es ezen belul agy mukodesenek mely ismerete kell hozza.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)

Kedves Peter:

>> Nem szerencses a tudomanyos ismeretek iranti
>>elfogultsagot  hitnek nevezni, mert a hit akkor hit,
>>ha nincs benne ketely.
>> A tudomany viszont hangoztatja: *mai ismereteink
>>szerint* Ilyet hivok nem mondanak : *mai hitunk
>>szerint*
>Hmmm, a tudomany hivei kozul sem mind... ott is vannak
>sajnos, akik a tudomanyt dogmakent kezelik.
Ok tudosnak mondott valakik, de valojabannem tudosok. A tudosok tobbsege elitel
i oket, es ha volna papajuk, akkor kikozositene. De mikor kozositett ki a papa
hivot vakhitert?:)
A kulonbseg tehat nagyonis fontos, a tudomanyban a vakhit modszerellenes, a val
alsban a vakhit ha nem is elengedhetetlen, de megengedett, sot, en ugy latom, h
ogy pozitivum.
Tehat a vakhit a tudomanyban deviancia, normaellenes, addig a vallasban normali
s.
A ket norma kulonbozik a vakhitrol. A tudomanyban a kritikussag a norma, a vall
asban a kritikussag nem norma.

Es ez a normakulonbseg a fotns, mert a kulonbozo normak azok, amik alapvetoen k
ettevalasztanak diszciplinakat, nem pedig az aktualis helyzet.

Pelda: a sportszeruseg normaiban tilos a doppingolas, a sportolok aoznban doppi
ngolnak. A sportszeruseg elveiben tilos bizonyos kuzdosportokban bizonyos szaba
lytalan muvelet, az utcai verekedesben viszont mninden szabad. A "sport" fogalm
at a normai szabjak meg, es nem az, hogy vannak sportolonak nevezett szemelyek,
 akik doppingolnak, es "ovon alul utnek".

>Bar nem mondtam meg ilyet, de sokszor hasonlo modon
>erzek. Az en sajat hitem egyaltalan nem mentes a
>ketelytol. Egyreszt, mivel tudom, hogy az elme mennyire
>tehetseges a magyarazatok, elmeletek kiotleseben,
>elmenyek (felre)ertelmezeseben vagy akar generalasaban.
>Ezert minden elmenyemet, tapasztalatomat meg kell mer
>nem a szkepticizmus merlegen, mielott meghatarozom az
>erteket.
Ezek utan furcsa, hogy hivo vagy, hiszen ennek eredmenyekent a hited nem allna
meg a helyet. Bar szamos nepszerusito konyv szol a hit tudomanyos bizonyitekair
ol, ezek csusztatasokon, a teljes igazsag elhallgatasan, vagy korlatosan kritik
us merlegelesen alapulnak. En sokat hitvitaztam, de sosem volt olyan erv, ami a
 hitet alatamasztotta volna es kiallta volna a kritikat. Utolso ervkent mindig
azt hallottam, hogy a hithez bizony fel kell adni a szkepticizmust, kritikat, l
ogikat, stb.

> Masreszt pedig azert, mert tudom, hogy fogalmaim
>magamrol es a vilagrol eppugy, mint istenrol,
>korlatoltak es szubjektivek, igy nagyon resen kell
>lennem, hogy ne ezek a - valosagban altalam
>letrehozott - korlatok szabjak meg, mit teszek es
>hogyan elek.
Ezek a korlatoknemcsak magad alkotta korlatok, hanem tenyleges korlatjai is van
nak az embernek. Az ilyenkorlatokonhiabavalosag tullepni akarni.


>A ketely nelkuli hit, es ennek extrem esete, a >fanatizmus, sajnos tenyleg gya
kori jelenseg. De ez nem
>jelenti azt, hogy minden hit ilyen volna.
De az, hogy ez letezo, megturt, nem normaellenes a valalsban, jelzi a vallas es
 tudomany kozotti normativ kulonbseget.

>>>Ezek mindegyike eddig bevalt es igazolt, ez
>>>termeszetesen ad alapot arra, hogy a jovore nezve is
>>>elfogadjuk oket "munkahipoteziskent".
>>
>> Akkor mi is az axioma (irod, hogy bevalt es igazolt)?
>
>Azt is, hogy _eddig_. Azaz valamilyen szintu igazolast
>kaptak, de ez kozel sem  100%. Persze, meg mielott Math
>lecsapna, tudom, hogy sosem is lehet 100% :-)
>Hivhatjuk elmeletnek is, ha igy jobban tetszik.
Igy van. Namost nekem a kovetkezo a furcsa. A kezdeti allitasod az volt,hogy a
tudomanyban is vannak olyan tetelek, amelyeknemigazoltak, hanem hit kell az elf
ogadasukhoz. Ezekre hoztad peldanak az "axiomakat". Ezek utan pedig magad ismer
ed el, hogy ezek reszbenigazolt allitasok. Amivel a kozonseges tudomanyos hipot
ezisek, elmeletek kategoriajaba sorolodnak. Tehat vegulis teljesen megcafoltad
a kiindulasi allitasodat.
A vegeredmeny: a tudomany bizony tudomanyos, igaolt hipoteziseket fogad el igaz
nak, es teljesen tudomanyos, es ez hatarozottan kulonbozo a hit "metodologiajat
ol".


>Elteroen az olyan egyszeru kerdesektol, mint hogy
>felkel-e a Nap holnap reggel  - ezekben az elmeletekben
>mar vastagon szereplunk mi magunk is, mint tudatos le
>nyek, es ez szvsz nagyon megkavarja a dolgot.
A legaltalanosabb metodologiai szinten ez nemjelent kulonbseget. Nehany konrket
 vontakozasban termeszetesen igen.


> A sejtesem az - es ugy tudom, a modern fizika nemely
>eredmenye is ezzel egybecseng - hogy amilyen modon
>kerdezzuk a vilagot, ugy valaszol nekunk, es kulonbozo
>modokon kerdezve kulonbozo es egymasnak akar >ellentmondo valaszokat kapunk, a
melyek ennek ellenere
>nem negaljak egymast, hanem egyutt es egyszerre
>ervenyesek. A kvantumfizika tele van ilyen
>paradoxonokkal.
En egyetertek abban, hogy kulonbozo felekeppen kerdezzuk a vilagot. Abbanis, ho
gy termeszetesen kulonbozo kerdesekre a vilag kulonbozo modon valaszol. Azt nem
e rtem,hogy ez miert volna ellentmondas, paradoxon? Hogy lehetne ellentmondas k
et valasz altalaban, ami kulonbozo kerdesekre adodott (eltekintve nehany specia
lis esetrol, amikor tenyleg ellentmondas)?

A kvantummechanikaval peldalozol. Itt peldaul megkerdezuk a vilag osszetevoit,h
ogy hogy viselkedik energiaatadas szempontjabol, es akkor azt tapasztaljuk, hog
y kvantumosan. Aztanmegkerdezzuk egy interrferencia jelensegrol,e s akkor hulla
mosan. Te azt mondod, ez paradoxon. Pedig nem az. Ugyanis masrol kerdeztuka  vi
lagot.
Masreszrol a hullam es a reszecske nem egymast kizaro foglamak, nincs paradoxon
 . Valami lehet egy bizonyos szempontbol OLYAN mint egy reszecske, masik szemntb
ol OLYAn mint egy hullam, es ekozben valojaban valami harmadik dolog, aminek ez
ek a vetuletei.

Pelda:
Egyhenger egyik vetuelte kor, a masik vetuete teglaalap. A teglalap nem egyezik
 a korrel, ugyanakkor a henger nem paradoxialis jelenseg. Tovabba a henger se n
em kor, se nem teglalap, hanem valami komplexebb, aminek ezek a vetuletei.

Termeszetes gondolkodasunknak nehez a projekcios terbol a magasabb terbe valtan
i, es arrol gondolkodni, de ez meg nemjelenti,hogy ellentmondasossag lenne. For
malisan pedig tudjuk kezelni a modellt es nincs benne ellentmondas, csak anepsz
erusito irodalom projekcioiban van.




>Es a tudomany berkein belul maradva erzesem szerint
>semmilyen modszerrel nem lehet megallapitani vagy
>cafolni, hogy a valosagnak vannak-e a tudomanyon kivul
>mas, ugyanakkora letjogosultsaggal rendelkezo
>megkozelitesi modjai (szemelyes velemenyem az, hogy a
>vallas es a muveszet ilyenek).
A tudomany megkozelitesi modja: mi az igazsag a valosagrol?
A muveszet megkozelitesi modja: hogyan tudnam kifejezni magam?

Ez aketmegkozelitesi mod letjogosult, egyik sem jogosabb, mint a masik. A muves
zet semmit nem mondhat valosagrol es igazsagrol, a tudomanynak semmi koze az er
zelmek kifejezesenhez.

A vallasnak szerintem viszontnincs letjogosult megkozelitesi modja, es ezert ni
ncs letjogosultsaga.
A vallas egy teoretikus mezbe oltozott muveszet, korcs.
ld. Rudolf Carnap: A metafizika kikuszobolese a nyelv logikai elemzesen kereszt
ul , in: Tudomanyfilzozfiai szoveggyujtemeny, Aron kiado 1999.
http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/carnap.htm

>> Tehat fenntartom az allaspontontomat: a tudomany
>>muvelesehez  nem szukseges az istenhithez
>>hasonlo "vak" hit.
>A vallashoz sem szukseges a vakhit; lasd fent, a
>Zolinak irott valaszom.
A kerdes nem az, hogy a vallashoz sem szukseges. Hanem az, hogy te allitottad,
hogy a tudomanyhoz szukseges a hit. Ha igazad lenne, nehez volna kulonbseget te
nni tudomany es vallas kozott. De a kulonbseg egyertelmu:

1) A tudomanyhoz semmifele hit nem szukseges, a kritika szukseges, es barmilyen
 szkepticizmus megengedett.

2) A vallashoz szukseg van hitre, a kritika korlatos mertekben megengedett csak
, bizonyos dogmakat nem szabad kritizalni, vagy ha nem allja ki a kritika proba
jat, nincs metodikai kovetkezmenye. A vakhit pedig megengedett.

lathato, hogy a ket diszciplina "metodikajaban van kulonbseg. Jobban mondva a v
alalsnak nincs is metodikaja. A normakban van kulonbseg.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)

Szervusz Gyula !

Igennel felelek a ket kerdesre.
Az elso valaszban azert vagyok biztos,
mert a tarsadalomban az egyen is nagyon sok
bizonytalansagot hordoz magaban. Ez a
tarsadalmi folyamatok sok ismeretlenes
tenyezoit szaporitja.

A masodik valaszban azert vagyok biztos,
mert a rossz modell is nagyon megfelelhet
a bonyolult folyamatok reszleteiben.

Tobb a kaotikus esemeny, mint amennyi vilago-
san lathato belole.
-- 
Udv :
   --    vége  --

Udv,
Tenyleg van nehany a termeszetgyogyaszatban hasznalt modszer ami hatekonynak
bizonyult (persze korlatozasokkal es mellekhatasokkal :-)). Az
akupunkturarol (elektromos) azt hallottam, hogy a gerincvelore hat az idegek
ingerlese altal (reflex korre), tehat valos fiziologiai mechanizmusa lehet.
A szokasos energias, csomopontos maszlag csak ront a megertesen, hatekony
alkalmazasan es osszezavarja az orvosokat, tudosokat.. A placebo es egyeb
'psychofiziologiai' gyogymodok (hokusz-pokusz, kezratetel, atok, aldas stb)
a valoban meglevo idegrendszer-immunrendszer kapcsolaton keresztul hat.
Szimpatikus tulsuly hosszutavon tonkreteheti az immunrendszert is (es f-
orditva).... (Ugy hallottam a nagy feher tablettak az igazan hatekonyak, bar
legujabban a kek tablettarol mondjak ugyanezt ;-))
A polarizalt feny 'hatasa' butasagnak tunik, hiszen minden feny felbonthato
polarizalt komponensekre es nem latom be mitol lesz gyogyito hatasa annak,
ha csak az egyik iranyba rezgetik a kis molekulakat, atomokat.... (raadasul
a nagyobb csoportokra, gyokokre nem is hat, hiszen azokhoz infravoros feny
kene(lasd infravoros spektroszkopia)).

Kaotikus-e a tarsadalom? A kerdesed persze rossz! Attol hogy kis valtozasok
megnonek (ljapunov exponens pozitiv) attol meg nem feltetlenul lesz kaotikus
egy rendszer! Legfeljebb divergal. Az is kell hogy veges legyen stb...
Jelenleg a tarsadalom eppen divergalonak tunik sok szempontbol (pl
lelekszam, novekedes... ) Amire te gondolsz az kb az lehet hogy
integralhato-e a tarsadalomra felirt diffegyenlet (ilyet persze meg nem
lattam ;-)).
Szerintem a tortenelem igenis valtozhat. Ha egy buta politikus megnyomja a
piros gombot akkor ott vege van a vilagnak es bar kicsi a valtozas, nagy
port ver fel. (Persze lehet, hogy mindenkepp megnyomja majd elobb utobb
valamelyik, de kerdes az hogy ez a (kozeli) bolygokra valo kirajzas elott
(helyett) vagy utana kovetkezik be. Szerintem szamitanak az egyedi
teljesitmenyek, hiszen nem tudom mit lehet tortenelemnek nevezni, ha nem a
kiemelkedo egyedi teljesitmenyeket (tudomanyban, muveszetekben). Biztos
vannak a tarsadalomnak olyan parameterei amellyeket nem lehet lokalis piciny
cselekedetekkel befolyasolni hosszu tavon:

Volt erre az egyik dawkins konyvben egy pelda: Az elolenyek bonyolultsaga az
evolucio hatasara hogyan no. Az allitas szerint azert no, a veletlen
mutacios valtozasok ellenere is, mert van egy minimum ami ala nem mehet.
Azaz egy korlatozott bolyongas van. Tehat ezert  lesznek egyre
bonyolultabbak es 'fejlettebbek' egyes elolenyek. A tarsadalommal is ez a
helyzet (egyszerusodni nem tud egy szint ala, viszont a burokracianak
vegtelelnek a tartalekai...).

Szerintem modellezheto, csak a leiro parameterek (homerseklet, terfogat
nyomas nem feltetlenul adjak ki azt az informaciot amire igazan kivancsiak
vagyunk... (nem erdekel a magyar nok ossztomege :-))
Minden jokat!
Laci

To:ro:k Pe'ter (Helsinki) irja:
>1. a vilagegyetem valosagos es tolunk fuggetlenul letezik
>2. a vilag bizonyos torvenyszerusegeknek engedelmeskedik
>3. ezek a torvenyszerusegek objektivek es altalunk megismerhetoek
>
 >Szvsz ha ezeket nem tesszuk fel ab ovo, akkor semmi ertelme nincsen
>vizsgalni a vilag mukodeset es torvenyszerusegeket keresni benne.

Kedves Peter, szerintem nem szukseges ezeket a felteteleket indulaskent
elfogadni. Elkezded a megfigyelest, kiserletezest, es ezt fogod
tapasztalni. Tehat ezek nem kiindulai feltetelek, hanem tapasztalati
tenyek.[A 4. es 5. pont nekem mar tul szubjektiv es inkabb a
tarsadalomtudomany korebe tartoznak erzem, engedd meg, hogy ne foglalkozzak
vele.]

Osszefoglalva: allitasaiddal nagyjabol egyetertek, de nem szerintem ezeket
nem kell bizonyitas/tapasztalatok/eszeleles nelkul elfogadni.

>A vallashoz sem szukseges a vakhit; lasd fent, a Zolinak irott valaszom.

Hogyan tudod a vallasos hitet "nem vakon", hanem ketelkedve merlegelve
elfogadni? Mi a merce, mit merlegelsz? Mihez hasonlitod, mivel mered, es
foleg: hogyan tudod eldonteni, hogy igaz avagy hamis. Mindannyian tudjuk,
hogy a tudomany hogyan donti el egy allitasrol, hogy igaz vagy hamis:
kiserlettel (esetleg gondolatkiserlettel). Hogyan tudod eldonteni egy
vallasos allitasrol (Isten lete, milyensege, vallasi kovetelmenyei stb),
hogy igaz avagy hamis?
En ugy latom, hogy bizonyitek es ketelkedes nelkul el kell fogadd amit
mondanak/irnak/irtak. Itt latom az alapveto kulonbseget a vallasos hit
elofgadasa es a tudomany kozott. (az egyik kiprobalhato es mukodik <-> a
masik nem kiprobalhato, el kell hidd)

A Pallas lexikon ezt irja az axioma cimszo alatt: