> Felado :  [Hungary] irta:

>Az Annex -nel az pl. az Ortophon hangszedok igen jo arban vannak az
>angliai arakhoz kepest, 

Mondataid tobbsegere a tegnapi levelemben mar szerepelt a
velemenyem.
Az Annax nagyon nagy ceg, kizarolagos importor es nagykereskedo. Ok
megelegedhetnek kisebb arressel is, mint az angolok. De imho az
angol importornel es nagykereskedonel is alacsonyabbak az arak, mint
amit a magazinokban olvashatunk. Mas kerdes, hogy ott az importorok
nem foglalkoznak kiskereskedelemmel.

>vagy a Transfiguration hangszedoket is mondhatnam az amerikai arakhoz
>kepest (Penna). Angliaban illetve az USA-ban a hifi kereskedok ezekben
>az esetekben jobban megnyomjak a ceruzat, mint nalunk.

Mert ott meg el lehet adni pikapot. A Penna nem az olcsosagarol
hires, de ebben az esetben kivetelt tett. Allitolag es ez hiheto,
egy arva petakot sem keresett a hangszedokon. Nem is adtak el nehany
darabnal tobbet. Kellett sajat maguknak is, es egy darabot azert
megsem lehet rendelni a gyartotol. Dragabban meg nem ment volna el.
Igy is jo fel evig tartott, mig osszejott nehany megrendelo.

>Egy lenyeges dolog kimaradt ebbol a szamitasbol. A vamot, majd az 
>AFA-t a beszerzesi (gyari) arra vetik ki, ami lenyegesen alacsonyabb
>a kiskereskedelmi arnal. A kiskereskedelmi hasznot (ami a kis 
>peldanyban eladott high-end termekeknel nem is olyan kicsi) egyelore
>nem vamoljak.

Te sokkal tobbet csaltal, mint en. :-)))
Mert az afat bizonyhogy a kiskereskedelmi arra vetitik. [egyszer
befizetik az afat a gyari arra, majd visszaigenylik, kesobb az
eladaskor a kisker arra szamitjak fel es fizetik be veglegesen.]
Persze itt is van eddig nem emlitett veszteseg. Mert az eloszor
befizetett afat az ertekesitest koveto evben februarban beadott
adobevallas utan igenyelhetik csak vissza. Atlag egy evig ul rajta
az APEH es ezalatt 10%-ot veszit az ertekebol. Valamint nem a gyari
arra, hanem a gyari ar+szallitasi koltsegre vetitik.
Persze ettol meg en is csaltam, es tudataban is voltam. Csak nem
akartam reszletezni az aprobb koltsegeket, azokat "atalanyban" ide
szamoltam. Pl. vamokmanykiallitas koltsege 1800 Ft, Vamkezeles
koltsege 1800 Ft, Ferihegyi felnapos raktarozas kb. 4000 Ft,
ferihegyrol beszallitas 12000 Ft [ha nem fer be a csomagtartoba] a
tobbirol kesobb.

>A csomagkuldes es biztositas tenyleg draga, fugg a gyorsasagtol, az
>alkalmazott szallitoeszkoztol es szallitasi cegtol, a sulytol,
>terjedelemtol. Mig az utobbi ketton nemigen lehet sporolni, az elso
>haromnal kivalaszthatjuk az optimumot. 

Ha a vevo hajlamos varni ket honapot. De interkontinentalisan a hajo
sem lenyegesen olcsobb, csak kb. 10%-al, rengetegszer atrakodjak az
arut, nagyobb a serules veszelye, a tengeri levego korroziv hatasa,
stb. Nem eri meg ezert a 10%-ert ezt vallalni. Es a vevon sem szeret
varni.

>Esetenkent lehetoseg van tobb eszkoz egyuttes elkuldesere, ami 
>szinten lehet arcsokkento hatasu.

Ha a vevok belenyugodnak, hogy haromnegyed ev mulva kapjak meg a
felig kifizetett cuccukat. En ennyit vartam a Pennanal a pikapra.
Persze nem a szallitasi koltseg minimalizalasa miatt, hanem ennyi
ideig tartott, mig osszejott nekik negy vevo. Egyebkent is csak az
egyszeri koltsegek miatt csokken valamelyest igy a brutto szallitasi
koltseg. Maga a netto szallitasi koltseg sulyaranyos, a biztositasi
meg araranyos, ezen nem lehet sporolni. De a nemzetkozi szallitasi
okmany kiallitasanak kb. 25$-os koltsege, a repuloteri belso
mozgatas kb. 25$-os koltsege, es a repuloterre beszallitas
100-300$-os koltsege ilyenkor valoban egyuttesen terheli az osszes
megrendelt arut. Ha a vevok turelmesek, es megvarjak, hogy
osszejojjon tobb megrendeles. Nem szoktak turelmesek lenni...

>A bankkoltsegek is minimalizalhatok a megfelelo valtozat
>kivalasztasaval.

Hat gyartonal nem nagyon lehet bankkartyaval fizetni. Rendszerint
atutalas szukseges tobb bankon keresztul. 2x40=80$ is konnyen lehet
ez a koltseg. [szallitonak kulon kell utalni]

>Egyebkent egy amerikai keszulekben nem minden amerikai. 
>Alkatreszeit igy ott is terhelik vamok, valamint az egeszet 
>terhelheti az ottani AFA is.

Csak az a kerdes, hogy a vam az 2%, vagy 12%, mint nalunk.
Az AFA 5,1%, vagy 25% mint nalunk. De amerikabol mindig afa nelkuli
arakat ismerunk. Ott az a divat. Meg kismertekben kulonboznek az
AFAk az egyes allamokban. Legdragabb asszem New York a maga
8,5%-aval. :-))) De nem igazan ertem, hogy miert erdekes nekunk az
amerikai vamkoltseg.

>Abban nem vagyok biztos, hogy a postakoltseget is vam terheli. Sok
>alkatreszt szereztem be mostanaban (igen, a Takacs fele fonohoz), 
>de ugy emlekszem csak az Invoice -on feltuntetett gyari/kereskedelmi
>arert kellett vamot es AFAT fizetnem. Szerencsere neha ettol is 
>eltekintettek.

Kereskedelmi vamolasnal soha nem tekintenek el, es _mindig_
rateszik az arra a szallitasi koltsegeket.

>minden nehezseg nelkul zsebben hazahoz egy-egy pickupot, kabelt.

Csalni, csempeszni persze lehet. Ha lebukik, [es aki rendszeresen
csinalja, az igen], akkor elkobozzak az egeszet, es meg kemeny
buntetest is fizethet, vagy akar le is ultethetik. Legyen ez az o
rizikoja, es az O extra haszna, vagy kara es buntetese. Ezzel ne
szamoljunk.

>Olyan arkalkulacioval is talalkoztam mar, ami eppen csak annyival volt
>dragabb annal, mintha az USA -bol megrendeltem volna egy ottani
>kiskereskedotol (kifizetve a jarulekos posta es ado koltsegeket), hogy
>ennyiert mar ne erje meg ezt megtenni. Ez egy jo kereskedoi strategia
>az elado szempontjabol. 

De hat ez az altalanos. Az a plusz 50% eppen igy jon ki. [jarulekos
szallitas es ado] Aki ennel dragabban arul, az valoban erkolcstelen.
De imho ilyen nem nagyon van. Igy is megfizethetetlenek a cuccok.

>Aki ha egy termek kizarolagos forgalmazasi jogaval rendelkezik, >monopolhelyze
tbol diktalhatja az arakat. Lehet, hogy a high-end
>arak egy reszet a kialakult monopolhelyzet alakitja.

Nem. Egyreszt a gyakorlatban sem ezt latjuk. Azert nehezen tudnal
mondani +50%-nal dragabb magyarorszagi arat. Kivetelek persze
vannak. Masreszt a gyarto hamar visszavonja a monopoljogot attol,
aki tul dragan adja a termekeit. Gyakran pontosan eloirjak a
magyarorszagi eladasi arat. [Persze lehetne ettol simliskedni, de a
vasarlok sem annyira hulyek. Ha amerikabol kozvetlenul rendelve
jobban jarnak, akkor megrendelik amerikabol.]

Semmi okom hamisan vedeni a kereskedoket. De, mint az adataimbol is
latszik nem is hamisan vedem oket. Udv, Peter.

Attila irta:

>> Allitasom arra iranyult, hogy ket elteroen szolo erolkodo
>> kimenojele eltero. Tehat elvben makrofizikailag merheto. Elvekhez
>> nem kell meresi utasitas.
>Igy mar ertem az allitasodat es el is fogadom. A kerdes csak, hogy az
>elterest minden esetben lehet-e makrofizikai jellemzokkel merni vagy
>kenytelenek vagyunk mas modszer utan nezni.

Ha elfogadjuk, hogy ket erosito annyira szol elteroen, amennyire a
kimenojeluk eltero, akkor csak feszultseget kell tudni merni
elegendo pontossaggal es elegendoen rovid idointevallumban.
Makrofizikailag. En elfogadom.

>> Konyorgom minek a "teljes akusztikai informaciotartalmat" merni?
>> Minek merni egy definialatlan, nem fizikai entitast?
>Ha letezo dologrol van szo akkor az igenis fizikai entitas. Legfeljebb
>egyelore nem tudjuk fizikai formulaval leirni.

Ez a _szo_: "Attila" rendelkezik informaciotartalommal. Megsem
fizikai entitas, pedig letezik. Hosszan el lehetne filozni a valosag
es a modelljenek, modelljeinek eltereseirol, amivel jellemezzuk,
kezeljuk, es szamoljuk. Az akusztikai informaciotartalom az egy
modell, annak is elegge rossz mert meg definialva sincsen, nem pedig
valosag.

>A tudomany mai allasa szerint (en igy tudom) a teljes univerzumra
>vonatkozo tudas benne van a mikro es makrovilag kulonbozo szintu
>es fajtaju leirasaiban.

A tudas, azaz a modell, amit hasznalunk a valosag leirasara, az
benne van. De nem ertem, hogy ez miert tartozik ide. Mire irod
ervkent?

>Az akusztikai informaciohoz visszaterve: gyakorlati uton, ha ugy
>tetszik kiserleti fizikai modszerrel jutottam el olyan eredmenyhez
>ami indokoltta teszi ezt a terminologiat.

Indokolt is. En is hasznalom. De csak azon korlatozott keretek
kozott es ertelemben, ahol ertelme van. Ennel sokkal pongyolabb
kifejezeseket is kenytelen vagyok hasznalni, mint peldul a mindig
idezojelbe tett "zengetest". Legalabb husz sorba kerul, mig
korulirom, jelzem, mit is ertek alatta, igy sem ertik meg, akik nem
akarjak. 

>> Ezt kepteleseg. Elmeleti fizikaval csak elmeleti fizikai allitasokat
>> lehet megtamadni. Az akusztikai informacio nem elmeleti fizikai
>> fogalom.
>Nem a fogalommal kell torodni, hanem azzal a kerdessel, hogy
>az a hanghullamok mai elmeleti fizikai leirasa teljes-e vagy
>bizonyos okok miatt hianyos.

Indokolt a javaslatom, hogy hagyjuk ki a hanghullamokat. Nezzuk csak
az elektronikakban ide-oda futkozo jelet. Persze az is csak modell,
de imho az egy nagyon jo modell. Jellemzi-e ez az altala hordozott
zenet? Imho igen.

>Csak annyit szeretnek bemutatni,
>hogy  mindenki mastol eltero elvi uton haladunk. 

Ezt evek ota tudjuk. Es sok sikert hozza! Udv, Peter.

hali.ho.HANG!

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Figyel a szakma. ( 59 sor )
>Rajta kivul is van jopar ismerosom, kereskedok, gyartok, de pusztan hifis
>szakertok is, akik buzgon olvassak a hanglistat, de sohasem, vagy csak
>elvetve irnak ra. Es teljesen meg tudom erteni a visszavonultsagukat.
>Nem mindenki annyira turelmes es konfliktusturo, mint en.
A tu'ro' is kedves jellemzes, de en inkabb konfliktusgerjesztonek irna'm:-)

---
>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Kabelek ( 27 sor )
>Szoval tegyuk fel epitek egy panelen egy viszonylag egyszeru aramkort.
>Egy bemenet , ket kimenet ellenfazisban , majd egy osszegzo erosito
>egyetlen kimenettel. Ez igy osszekotve azt eredmenyezi, hogy a
>kimeneten nincs semmifele jel , hiszen az ellenfazisu jelek szepen
>kioltjak egymast.

Beka, ez szuper! Ha a gyakorlatban is eljutottal eddig, ne foglalkozz mar
kabelekkel, hiszen a megelhetesed biztositva van!:-)
Üzenj Kondonak, hogy ne  tovabb a PP-vel, te megcsinaltad az
                  1 db abszolut tokeletes fazisforditot + raadaskent az
                  1 db abszolut tokeletes osszegzoerositot...
(Ha kesz vagy, e-mailezz, a fazisforditora vevo vagyok!:-)   Üdv: AS

Tisztelt publikum!

Nem igen irom, viszont eleg regen olvasom a listat.
(sem idom, sem energiam, mostanaban mondhatom, kedvem 
sincs)
A bekes, kevesse publikalo hajlamu olvasok neveben 
engedtessek meg nekem, hogy arra kerjem a furgetollu 
listatarsakat, hogy lehetoleg szoritkozzunk kozos 
forumunk TEMAJAHOZ. Kezd farasztova valni az alabbi 
idezethez _hasonlo_ hozzaszolas.

Megvalami: aki pedig feltetlen valaszolni akar erre is, 
keretik nem a listan reagalni, hanem maganban. (a 
bekuldo emilcime _altalaban_ lathato, legalabbis aki 
vallalja kiletet...)

------------------innen idezet------------------------
   (Peter, en nem "szüntettelek meg", nem is foglak, 
hiszen Nelküled
nem is tudnank itt, mi az eppen aktualis Hifi-direktiva

......itt meg sok hasonlo _okossag......

Elvtarsi üdvozlettel:  AS  [:-)]
VILAG HIENDISTAI EGYESÜLJETEK!   ((konyorgom, csak ne 
itt!:-))
-----------------eddig--------------------

kisse megroviditettem, hogy ez se terheleje az olvasok 
mailboxat megjobban, de vissza nezheto, hogy a kitorolt 
jopar sor sem tartalmazott _semmi_ erdemi informaciot.

MARADOK tovabbra is tisztelettel:

Devai Zoltan

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: reagalasok ( 122 sor )
>  irta:

> >90 evvel ezelotti osbemutato puskaporos levegojebe. (akkor ugyebar
> >verekedes tort ki)
>
> Mi tortent az osbemutaton? Kik és miert verekedtek? Mond el a
sztorit,
> kivancsi vagyok  ra!

Kicsit hosszu lenne. lenyeg az, hogy , aah beszkennelem inkabb.

Ma mar szinhaztortenelem, hogy az Orosz Balett elso eloadasa (a
parizsi Champs-Elysees Szinhazban, 1913. majus 29-en) grandiozus
botranyt keltett. Varatlanul, mert a jelmezes proba zavartalanul
folyt. A bemutato estejen azonban mar a zenekari Elojatek alatt
nevetes tort ki es szelid tiltakozas hallatszott. Amikor aztan a
fuggony felemelkedett a fel-ala ugralo, roggyant terdu, hosszu
varkocsos lanyok elott, kitort a vihar. Stravinsky emlekezett az "a
pofadat"~ kialtasokra a hata mogott, es Florent Schmittre, amint
uvolti: Taisez-vous garces du seizieme" ("Elhallgassatok, kultelki
szajhak")
(Ezp). Ezutan duhongve elhagyta a nezoteret es a szinfalak moge ment.
A szinhazbeli botranyos jelenetet szamos szemtanu irta le.
Carl van Vechten szerint "a kozonseg egy reszet felhergelte az, amit
istenkaromlo kiserletnek tekintett a zene mint muveszet szetzuzasara,
a fuggony felgordulte utan hamarosan elvakult duhvel nyavogni kezdtek
es fennhangon javaslatokat tettek az eloadas tovabbi menetere
vonatkozoan. A zenekar jatekabol semmi sem hallatszott, kiveve az
atmeneti nyugalom futo pillanatait. A paholyban mogottem ulo
fiatalember a balett folyaman felallt, s oklevel utemesen verni kezdte
a fejem tetejet. Sajat izgalmam annyira magaval ragadott, hogy egy
darabig nem is ereztem az utlegeket".

Pulszky Romola (Nijinsky kesobbi felesege) szerint - aki a balett elso
reszeben a nezoteren ult - "Egy pompasan oltozott holgy az egyik
elulso paholyban folallt es pofonutott egy fiatalembert, aki a
szomszedos paholyban pisszegett. Kiseroje felallt es a ferfiak
nevjegyet valtottak".

Jean Cocteau latta, amint az oreg Pourtales grofno langolo arccal es
felrecsapott tiaraval felallt paholyaban s legyezojevel hadakozva
kialtotta: ,;Ez az elso alkalom hatvan ev alatt, hogy valaki trefat
mert uzni belolem".

A balett vege fele, amikor a Kivalasztott mindaddig mozdulatlan
alakjat szemmellathatoan fokozodo rangogorcs fogta el, Marie Rambert
hallotta, amint az erkelyen kialtoznak: "Orvost . . . fogorvost . . .
ket orvost. . ." es hasonlok.

A szinfalak mogott ekozben nagy zavar uralkodott. Gyagilev folyvast
utasitotta a vilagositokat, hol hogy felgyujtsak, hol hogy eloltsak a
nezoter fenyeit, remelve, hogy ettol lecsillapodik a kozonseg (Chr).
Nijinsky, Stravinskyval a hata mogott, egy szeken allt, oklevel utve a
ritmust es "szamokat uvoltozve a tancosoknak, mint egy kormanyos"
(Ezp). Az eloadas vegere mindenki teljesen kimerult.

A Kivalasztott szerepet Marie Piltz, az Agg bolcset Varoncov tancolta.
A zenekart Pierre Moriteux vezenyelte. A parizsi evadban harom
eloadast ert meg a balett, a nyar kesobbi folyaman meg harmat
Londonban. Ezutan Nijinsky valtozata soha tobbe nem kerult eloadasra.

A Nijinsky koreografiajarol megjelent keves objektiv kritika egyike
Cyril W. Beaumont-e, aki Londonban latta a balettet. Emliti Nijinsky
ragaszkodasat a "lassu, szogletes mozdulatokhoz, amelyek a tancosokat
annyira a fold megszallottjainak lattattak, mintha keptelenek volnanak
folegyenesedni . . . A labak befele fordultak, a mozdulatok befele
iranyultak, tokeletes ellentetben a klaszszikus balett hagyomanyaival.
A tomegmozgasban bizonyos ellenpont erzodott: idonkent a tancosok
egyik csoportja sulyosan tancolt, ellentetben a masik csoport konnyed
tancaval. A mozgasok altalaban inkabb szimbolikusak voltak, semmint
indulatosak".


Idaig az idezet E. W. White: Stravinsky c. konyvebol
Nem a botranyt irigylem, inkabb csak azt, hogy annak idejen mertek
velemenyt nyilvanitani. El tudtok most ilyesmit kepzelni egy
Zeneakademiai koncerten???

udv:

S. Akos

Legutobb egy kis "limonadet" hallgattam Astor Piazzola: Negy evszak
Buenos Airesben + Vivaldie't (G. Kremer Teldec)

> Felado : AntiSkating
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: a Sacre es a "hifistak" ( 73 sor )
> Idopont: Mon Jun 18 11:43:12 CEST 2001 HANG #1160

Kedves AS!
> (En is kivancsi lennek, hogy Attila hozzaf|zott megjegyzese mit takar:
> "A szivembol beszelsz. Valoban a hallas is lehet meres, de csak akkor ha
> megteremtjuk hozza azokat a feltetelek amikor biztosan nem 
> tevesztheto meg"

Egeszen extrem modon le kell szukiteni a ful feladatat, eppen annyira,
hogy minden ep hallasu megfigyelo szamara egyertelmuen meghatarozhato
hangspektrumot erzekeljen. Egy latasra vonatkozo hasonlattal elve: pl.
egy meterre elottunk van egy auto vagy nincs. Erre feltehetoen minden lato
ugyanazt mondja. De ha a pontos meretet kerdeznenk meg az
autonak, bizonyosan mindegyik mast mondana. 
A tesztelesi metodikank persze nem ennyire egyszeru, de egy lenyeges
momemtumra vilagit ra ez a hsonlat. A fejlesztesi koncepcionkban es
a pszichoakusztikarol szolo reszben probaltam reszletesebben irni errol.

Udvozlettel Bese Attila

http://www.tele-data.hu/aliscaorange

Kedves Korcsolyazas-ellenzo :)
Koszi, ismet jot rohogtunk. Koszonet Peternek is, aki a temat szolgaltatta.
:)
udv, Sanyi

>>>azt hiszik, hogy ha magyar szavakat a nyelvtani szabalyokat betartva
kepesek egymas moge tenni, akkor annak mar van ertelme is.<<<
Volt a leirtakban belso ellentmondas?

En viszont azt nem ertem, hogy Attilanak racionalisan, jogosan bizonygatod,
hogy a barazdan kivul nem letezik mas forrasa a reprodukalt hangnak. Egy
ugyanilyen racionalis allitast, azt, hogy az erositobol jovo elektromos
jelet egy jo
fejhallgato alakitja leghuebben hangjelle a dobhartyadon, azt mar nem
fogadod el. A multkor leirtak miatt ugyan nem potolja a hangdobozt, (+
kenyelmetlen) de ha az erosito zengetos maszatolasat vadaszod (ugy kell
neked) akkor a fejhallgato hangja lenne az etalon, nem a doboze. (sok mas
esetben is)

A szobaakusztika kisebb jelentosegu a hanglada minosegenel, de van olyan
parameter, ahol o" uralkodik, es azokat semmilyen mas modszerrel nem lehet
kijavitani, csak a szobaval. (ha ki akarod egyaltalan)

udv, Sanyi

Zene vagy highend ?


Antiskating arrol irt tobbszor, hogy a highend -es egy olyan allat, akit
technikai szenvedelye teljesen elvon a zenetol, es ez az ut nemigen vezet el
a zene szeretetehez. Sok olyan esettel talalkozom en is, amikor egy
highendest mar csak az erdekel, hogy ha kicserel valamit a lancaban, hanyan
tapsolnak a teszt felvetelen. Ez azonban szelsoseg. A highend szerintem is
egy olyan hobbi, ami egyeltalan nem szukseges a zene szeretehez es
hallgatasahoz, ennel joval egyszerubb eszkozokkel is nagyszeru zenei
elmenyhez juthat otthon, akit ez erdekel. Peldaul az Orion radio
kozephullamu helyszini kozvetitesenek nem sok koze volt a highendhez de meg
a hifi -hez sem, megis varazslatos elmenyt tudott nyujtani (ja, nemcsak a
varazsszem miatt).
De jo esetben a highend hobbi nem gatolja, hanem segiti a zenehallgatast.
Ugyan rengeteg idot (penzrol nem is beszelve) tolt azzal az ember, hogy
javitgatja lancat, de hat sok egyeb kis es nagy dolgunkat is elvegezzuk,
nemcsak zenet hallgatunk. Aztan ha tenyleg szebben szol a rendszer,
szivesebben ul le zenet hallgatni a barki. Valahogy nem akarok visszaterni a
20 evig hallgatott Dansk Hifi /Taya lemezjatszo/HS-500 hangfal
osszeallitashoz, bar ezzel a highendnek egyaltalan nem nevezheto lanccal is
voltak elvezetes zenei pillanatok.
Szerintem szepen megfer egymas mellett a ketto: zene es highend. Elfajulo
esetektol eltekintve a highend eszkozok hasznalata inkabb a zene elvezetet
segiti.

A Hang mellett a Cafe Momust is olvasom, az ottaniaknak megvan a velemenyuk
a
hifistakrol. Amolyan rossz uton jaro, de talan megteritheto baranykaknak
tartjak oket. Van bennuk valami komolyzenei misszionarius hajlam.

Udv: Feri

Epigon

Kovary Peter irta:

>Az nem valoszinu, hanem biztos. De Te azert erosen figyelmetlen
>voltal. Megirtam, hogy Salvatore ket-harom napja egeszitette ki
>ezzel a honlapjat. En meg evek ota irok errol es jelenlegi etemaju
>irasom is regebbi, mint harom napos. Ugyhogy minden sugalmazasod
>ellenere nem Salvatoretol loptam a velemenyemet. Bar termeszetesen
>sok egyebet tanultem tole, ami imho egyaltalan nem szegyen.

Igen, tobb mint valoszinu, biztos. Ezt nagyon jol tudom, hiszen Salvatore
segitsegevel ismerkedtunk meg szemelyesen is Kovary Peterrel.
Egyaltalan nem voltam figyelmetlen, sot nagyon is tudataban voltam, amikor
azt irtam, hogy Salvatore nem harom napja alakitotta ki "audio
filozofiajat", hanem sok eve. Es ennek alapjai nem valtoztak. A Peter altal
kiemelt "haromnapos" Salvatore idezet

>1. "Low-level information" and
>2. "Immediacy".

pontjai ime igy szerepelnek egy elozo, Salvatore kiadasban:

1. Low-level information:

"It took (too) many years for me to realize what should have been obvious,
but I am now convinced through my (and many others') experiences that there
is one vital element of sound reproduction that is more important than any
of the others, though all have relevance, and that element is the accurate
retrieval of low-level information. Fortunately, the effort to retain this
information is further rewarded by the remaining sonic priorities usually
coming along for the ride."

2. Immediacy:

"The second most important element is "immediacy". This is the quality or
paramater of sound that actually places the performers in your own
"presence", or you in their's. Both are necessary for the sound to come
across as totally "real" and "alive". Low-level information is a higher
priority because, ultimately, the completeness of the musical performance is
more important for emotional involvement than where it is located."

Ezek szo szerinti idezetek Salvatore korabbi, eveken at olvashato
honlapjarol.
Audio filozofiakkal Dunat lehet rekeszteni, egyik nagyobb baromsag mint a
masik. Salvatore szamomra udito kivetelkent olyan dolgokrol ir, amivel
elmeletileg jobbara egyet tudok erteni. Evek ota kovetem honlapjan a
torteneseket, merevlemezemen ott van elmentve az elozo valtozat is. Ha
valaki kivancsi ra, szivesen elkuldom neki az egeszet. Ugy gondolom, erdemes
odafigyelni arra, amit ir. Az ajanlasaira is. Legfeljebb azon hifi
eszkozokkel kapcsolatos  javaslataival merulhet fel gyanu az emberben,
amelyeket maga is arul mint hifi kereskedo. Itt mint ebbol elo ember lehet
hogy egy "kicsit" elfogult, de tortenhetett forditva is a dolog: azt arulja,
amit - a szamunkra lehetosegek hijan elkepzelhetetlenul sok meghallgatas
utan - jonak talalt.

Mas lapra tartoznak Peter kenyszeres bizonyitasi kiserletei, hogy ezeket a
dolgokat, amikrol Salvatore evek ota ir a legnagyobb nyilvanossag elott,
eppen O talalta fel. Mikozben olvasta Salvatore eszmefuttatasait, pont a ket
leglenyegesebb pont kerulte el Peterunk figyelmet. Nem baj, szerencsere
rajott magatol is - az olvasottaktol fuggetlenul -.

Az azonban valoszinubb, hogy ezek a szep gondolatok Salvatoretol
erednek. Mondhatnam azt is hogy biztos, ha matematikusi enem nem tiltakozna
ellene.

Esetleg meg probalkozhatsz a szabadalmi hivatalban: ha megfelel a
kriteriumoknak, es Salvatore nem jegyeztette be nalunk, tied lehet a az
alacsony szintu informaciok mindenekfelettisege a hifiben es egyeb
megallapitasok tulajdonjoga.

Addig azonban csak visszhangozod (sot ilyen nagy gyakorisaggal/frekvenciaval
mar egyenesen zengeted) Salvatore baratunk gondolatait. Es ez ugy latszik
nemcsak a hifi keszulekeknel, hanem a Hangos kapcsolatokban is ka'ros. Vagy
itt inkabb ko'ros -t kellett volna irnom ?

Udv: Feri

Üdv,

Elado egy eredeti Philips tavszabalyzo
a CD 304-es gepekhez 7000.-Ftert akit
erdekel.

Felix