Kedves Gogy,

  A mosogatogepben ioncserelo mugyanta van, azt kell idonkent regeneralni.
Roviden: Normalis esetben az atfolyo vizben levo kalcium es magnezium
lecserelodik natriumra (az ioncsereloben). Persze ez vegtelen ideig nem
megy, idonkent regeneralni kell. Ilyenkor az ioncserelot atmossak
nagy tomenysegu sos vizzel, ami visszacsereli az ionokat, igy ujra
mukodik minden. Mellesleg ezert marhasag a 8-in-1 tabletta, elvegre
a so a mosogatogep 'elott' kell (WC papirt se a Dunaba dobaljuk, ugye),
es nem akkor, amikor a Calgon gyarto, hanem akkor, amikor a mosogatogep
ugy gondolja (teljesen automatikus).

  Mosogep: Itt meg arrol van szo, hogy hosszu kitarto munkaval elertek 
a
zoldek, hogy ne legyen foszfat a mososzerben. Na ezt a hibat korrigalja
nehany mososzer adalek (natrium hexa-metaphosphate, pl. -- regen ez
volt a Calgon). De a lenyeg pont az, hogy *nem* 'tobb mososzer', hanem
potoljuk azt, amit tilos mososzerbe rakni -- jo, ez kicsit sarkitott
megfogalmazas. Ja, es persze sokszorosat elkoltik egy uj mosogep aranak
egyesek ilyen adalekokra egy calgon mentes mosogep elettartama alatt.
Persze ha valaki csak 99 fokon most egyfolytaban, az mas kerdes. Most
hirtelen nem tudnam megmondani, van-e *barmink*, amit 40 fok felett
lehetne mosni -- ott meg meg nincs vizkovesedes. Nem is volt a csaladban
egy mosogep sem, ami vizko miatt mult volna ki (sot, egyaltalan nem
volt kimult mosogep).

Gyula

nagycss_uh.liameerf. haj, es eleg baj .#3297  irta;
  <<Egy osztalytarsam, matektanarkent mar regota mukodott magyarba.
Eslokent betegsegerol ertesultem, utolag halalarol. Borrakban halt meg
es eleg fiatalon, bar elkovettek mindent, mar nem tudtak megmenteni.
Ilyenkor az ember az okokat keresne.>>
 Sajnos mindenfajta rakok vilagszerte egyre tobb aldozatokat vesz,az
orvostudomany elohaladasai ellenee. De minden rakok,mint minden mas
szerves betegsegek a mutaciok eredmenyei. Mint a laboratorimi
kiserletekben is a vegyszerek es sgarzasok a kezdemnyezoi.

<< Inni nem ivott,...>>
az alcohol fokent  a majat pusztitja.

<< cigizni soha,...>>
A dohanyzas (nicotine) fokent a tudorakot garantalja , de a
'masodlagosan beszivott dohany fustjei is. S sok mas carciogenic fertozo
anyagok leteznek ma a levegoben.

<<.. napon sem hinnem hogy sokat tartozkodott...>>
A Napsugar UV sugarai carcigenic hatasuak. De a valosag (s nem csak
mondas) fiatlkorban ketszeri 'le-eges' (napsutkerezes) garantalt bor-rak
evekkel kesobb.

<< Eleg egy letepett szumolcs vagy mirigy? Allitolag a szumolcsok csunya
terjedesenek aldozata lett.>>
A bor-rak mint egy alig eszreveheto kis sotetes pontkent jelenik meg.
   
<< Ahogy kezdtem, 'sajnos nem egyeduli' szamos esetet felhozhatnank,
es ismet csak sajnos, hogy nagyon kicsi az a szazalek akiknek sikerul
tulelni hasonlo betegsegeket.>>

Ket fajta bor-rak van.1. a "carcinoma" mely gyogyithatatlan. "Metastatis
' altal terjed a leheto leggyorsabban mas szervekre.
   
<< Bar az orvostudomany is egyre fejlodik, van meg mit egyengetni
rajta.>>  
Elovigyazat . megelozese. Figyelem az eeszsegre es korai felismeresek es
gogyitasok.       

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-* 
>Felado :  
>Temakor: Ki nagy koponya? ( 11 sor ) 
>Idopont: Mon Sep 11 21:53:20 CEST 2006 TUDOMANY #3298 

>Istvan: >Eleg nagy koponya, letett mar par dolgot az asztalra, 
>megha ... 
>Honnan _tudod_, hogy nem csak meghipnotizált/megszuggerált 
>(lyukat beszélt a hasadba), hogy ezt terjeszd róla - miként 
>egyes "ügyes" politikusok szokták tenni ezt gyanutlan emberekkel? 

Mert az az igazsag, hogy valojaban egy kedelyes langesz, aki csak neked 
beszelte be, teged hipnotizalt hogy meggyozzon, hogy undok, es raadasul
nem ert a fizikahoz... :)))

>Kiderült (mert lelepleztem) hogy a fizikához NAGYON nem ért. 
>(Vsz. ezt mások is észrevették, de nem mertek nyíltan rászólni, 
>ami külön fura) 

Sot, a szamitastechnikahaoz sem ert, mert egyszer hosszu ideig
nem boldogult egy Borland Database Engine es aktualis M$ OBCD
driver osszeakadasaval. Es ezt sokan eszrevettek, am senkinek
nem tunt fel, hogy az, hogy egy 25 MHz-es procival szerelt
Amiga-hoz letrehozott egy MP3 dekoderkartyat vszleg kamu.
Meg az Amiga ceget is kepes volt meghipnotizalni a dologrol,
mert ok is bevettek. Valoszinuleg. Mert semmi nem biztos :)))
Bar politikusok dumajat, szuggeralasat nem szoktam bevenni,
ez meg nem jelenti azt, hogy nem tudnak megvezetni :)))

Zoli, fejezzuk be, mert ez nem vezet sehova.
--
Török István

> Sajat elmeletem: (hetkoznapiul, keretik tudomanyosan megcafolni!)
> ---
> A feny azert nem halad gyorsabban, mert ha gyorsabban halad, akkor
> a sebessege nagyobb lesz az Univerzumra vonatkoztatott szokesi
> sebessegnel. Es akkor tavozik. Ezert nem latunk gyorsabb reszecsket.
> Azaz: a foton, ha eleg gyors, akkor a ter gorbuletet nem koveti, a
> centrifugalis ero miatt egyenesen halad tova...
Ez nem jo elkepzeles. Ha letezne ilyen gyors foton, akkor azt latnank 
is, amig el nem tunik a vilagunkbol (nyilvan ma is keletkezne ilyen) - 
es, ebben az esetben "lassu" foton is letezne. Se gyors, se lassu nem 
letezik: mindegyik pontosan fenysebessegu.
Nezzuk az analogiat: ha bedobsz egy kovet a vizbe, a hullamok nem fognak 
gyorsabban (vagy lassabban) haladni, mint a hang sebessege vizben. Ha 
megis (pl. valamit robbantasz, ami ennel gyorsabban robban), akkor 
hangrobbanas lesz belole - ami addig gyorsabb, mint a hang, amig birja 
energiaval. "Fenyrobbanas" csak anyagban letezik, es 
Cserenkov-sugarzasnak hivjak: ha a reszecske sebessege nagyobb, mint az 
*adott anyagon beluli* fenysebesseg.

> Egyszerre korpuszklula es hullam: Lehet, hogy hullamcsomagocska?
Pontosabban hullamcsomag. Ez a hatarozatlansagi elvbol kovetkezik: ha 
adott pontossaggal megmondod, hogy hol van (pl. egy 1m-es egyenesen 
belul: fenyforras->ernyo, vagy 1nm: atom belseje), akkor adott mertekben 
hatarozatlan lesz a frekvenciaja - es forditva is.

> Vagy folyamatos hullam, ami idonkent eltunik valahova, majd visszajon,
> hasonloan, mint a fercelt cerna-oltesek? Azaz, a foton atbujik valahova,
> majd visszajon, ismet atbujik, es az egyik atbujasnal van az eleje,
> a masiknal a vege, kozte viszon hullamkent viselkedik, azert nem sikerul
> meghatarozni a pozciojat, mert a hullamzo pontok barhol lehetnek
> az adott piciny reszecskenyi teren belul?
Az egy dolog, hogy barhol lehet, de mindenutt kulonbozo (es megmerheto) 
valoszinuseggel.
Nem, ilyen nincs. Ilyesfele jelensegrol egyrol tudok: a Napbol jovo 
neutrinok haromfelek lehetnek, es ment kozben valtogatnak a lehetseges 
allapotok kozott.

> Alagut effektus: Nehany reszecske atjut a potencialgatongaton 
> (itt elektronrol van szo), annak ellenere, hogy nyilvanvaloan
> nincs meg az energiaja a gat attoresehez. Azzal magyarazzak,
> hogy az elektron alagutat talal maganak...
Ez csak egy szemleletes kep - ne vedd szo szerint.
A "potencialgat" mindig egy adott nagysagu akadalyt jelent, egyuttal 
bezarja a reszecsket egy adott fizikai helyre -> emiatt ugye annak a 
sebessege adott mertekben hatarozatlan lesz. AMENNYIBEN a pillanatnyi 
sebesseg EPPEN nagyobb, mint az adott helyen levo szokesi sebesseg, 
akkor viszontlatasra... az, hogy ez milyen hamar kovetkezik be, a 
potencialgat es a reszecske adottsagaitol fugg (pl. energia)... es abban 
a pillanatban, ahogy a reszecske kijutott, HATAROZOTT lesz a sebessege: 
mivel most mar a helye hatarozatlan (nincsen a potencialgaton belul).

> keresztulhaladnak egymason. Harmadik dugohuzo mar nem tud itt utkozes
> nelkul athaladni a masik kettovel egy idoben ugyanazon a ponton.
Nos, ezert nem ilyen a foton. Harom (vagy haroszaz) foton is siman 
atmegy egymason, valtozas nelkul.

> (Perdulet, energianivon csak ket elektron lehet, melyek perdulete
> egymassal ellenetetes).
A foton es az elektron teljesen maskepp viselkedik! Egyforma elektronbol 
csak EGYETLEN lehet az adott helyen!

> Ha a reszecskek hullamszerusege - a polarizaciot is figyelembe veve-,
> ugy adodik, mint a dugohozo ketdimenzios arnyeka, csak ez a vetulet
> a 3D terben jelentkezik, akkor bizony, fel kell tetelezni egy negyik
> dimenziot (nem az idot, hanem egy negyedik tavolsagot). Nem lehet,
> hogy emiatt vannak Heisenberg fele meghatarozasi gondjaink?
A hurelmelet mar regen tullepett ezen es nem csak 4 terdimenzioban 
gondolkozik.

> Tetelezzunk fel egy ketdimenzos vilagot, pl. egy falat, amin az
> elotte mozgo terben levo targyak arnyekai latszanak. A terben
> szamos targy mozoghat sokfele sebesseggel, ugy, hogy az arnyekuk
> sebessege allando marad. A ketdimenzios vilag lakoi vajon hogyan
> tudjak meghatarozni az arnyekok sebessegebol a terben levo
> targyak valodi sebesseget?
Sehogyan. Ez az informacio elvesz a vetiteskor.

Csaba:
>   Pl.: Azt mondjuk az anyagban az elektron elektronnal nem erintkezik, 
> a proton a protonnal sem.   All (vagy halad, mellekes) egy hatalmas 
> mozdony a sinen. Mi tolti ki a kerek es a sin kozotti teret?
Leginkabb levego (az egyenetlensegek miatt), de nem ez a lenyeg. Legures 
terben nincs ott semmi mas, csak a ter. Az a nehany ezer, tizezer, vagy 
millio atom tartja oket tavol egymastol, amelyik a legkozelebb van - es 
ezt elektrosztatikus erok segitsegevel teszik (azonos toltesek taszitjak 
egymast, es ehhez nem kell osszeerniuk). Ezert is tudnak osszehegedni 
(levego nelkul meg konnyebben): ha mar eleg sok atom eleg kozel kerult, 
akkor az elektonfelhojuk kozos lesz (femrol beszelunk), es ellensulyozza 
az atommagok taszitasat.

>  Hasonlokep egy csillagba, ahol mar a nyomas es a hofok is oriasi, mi 
Hasonlo kep_ egy csillagba_? Nem semmi...

> tolti ki a protonok kozotti teret? (valami kell legyen, es nem energia, 
> hisz az energia a proton (neutron) belselyeben van, es allitolag ha 
> elfogy roppan ossze a csillag)
Az energia nem a proton belse_j_eben van. Itt ket dologrol beszelhetunk. 
Termeszetesen (normal csilagban) mukodik az eletrosztatikus taszitas is 
az atommagok kozott. Neutroncsillagban ez nincs: az egesz csillag egy 
hatalmas atommag, es belso magerok gondoskodnak rola, hogy ne omoljon 
ossze meg kisebbre (a magerok mindket iranyban hatnak: nem hagyjak az 
atommagot szetesni, de osszenyomni sem engedik. Egyensuly helyzet korul 
fog rezegni).
Mindkettonel szerepel a hatarozatlansag is (adott anyag nem nyomhato 
ossze tetszolegesen, mert hatarozatlan lesz a sebessege, es elszokik) - 
es van meg egy sugarnyomas is, amelyet az ott keletkezo fotonok okoznak.
UTOBBI, ha megszunik (elfogy a tuzeloanyag) ES eleg nagy az adott 
csillag, akkor kezd osszeomlani. Ha kicsi a csillag, akkor a fenti erok 
is elegendoek - ekkor nem omlik ossze, hanem szep lassan kihul.

Gyogy:
> Miért, és hogyan "ég ki" a növényzet, ha a meleg napos déli órákban
> öntözi meg az ember? Mit kell ez alatt a kiégés alatt érteni?
> A vízcsepp fókuszál? - nem érzem jelentősnek
Pedig ezen alapul a hatas. Nem kell ahhoz fustolnie, hogy adott helyen 
seruljon az elo szovet.
CSAK SAJAT FELELOSSEGRE!!! Probald ki: frocskold le magad ugy, hogy 
vizgyongyok legyenek rajtad, es fekudj ki a tuzo napra, mozdulatlanul. 
Hamarosan par helyen egetni fog!
VIGYAZAT: igy konnyen lehet uj anyajegyet vagy borrakot kapni!
Ja: novenyen is lehet tesztelni. Amit mar nagyon utalsz, azon erdemes...

> Van persze más is amiknek a jelentőségét eltúlzottnak
> "megfázás"
> "felfázás"
> "huzatot kapás"
> Erre van valamiféle magyarázatom, hogy mi is történik ilyenkor, és
A szervezet nincs felkeszulve arra, ha kulonbozo teruleteket egyszerre 
kulonbozo hatasok ernek. Ha a huzat (vagy a hideg viz) a tested *egy 
reszet* eri, az a resz kulon nem tud alkalmazkodni ehhez, es megfazhat, 
felfazhat.

> emiatt is érzem eltúlzottnak bizonyos esetekben az ellenük való
> megszállott védekezést.
Megszallott vedekezes nem kell, de esszeru igen.