Ferenc híresztelései ellenében állítom a következoket, s gepkent
fogom ismetelgetni elsosorban iskolások miatt:
-A tömeg a relatíve nyugvó test egyik jellemzoje, nevezetesen a
tehetetlenségének mértéke.
-Az energia az anyag egyik jellemzoje, valamint a tér egyik jellemzoje -
nevezetesen munkavégzo képességük mértéke.
Az energia csak a csapdája számára okoz tehetetlenséget.
A szabadon terjedo EM hullámnak nem értelmezheto a tehetetlensége.
A gravitációs hullám meg nem is árnyékolható.
Emiatt az energia egyáltalán nem azonosítható a tömeggel.
A megfogott energia jelenléte sokféle jelenséget eredményezhet, pl.
mechanikai feszültséget is létrehoz, de a mechanikai feszültség -mint
fizikai fogalom nem azonosítható az energiával. Hasonlóképpen: Az
energia jelenléte tehetetlenséget is okozhat, de a tehetetlenség
fogalma nem azonosítható az energia fogalmával.
Az anyag, a tömeg, s az energia nem keverendo fogalmak.
Einstein E0=m*c^2 képlete a nyugvó test úgynevezett nyugalmi
energiája és a tehetetlensége közt fennálló egyenes arányosságot
állítja. Ez függvényegyenlet, mely arról tájékoztat, hogy a nyugalmi
energia - amit belso energiának is nevezünk - megváltozása
(növekedése vagy csökkenése) a test tömegének megváltozását
eredményezi. Megjegyzés: 'gravitáló' tömegrol van szó.
Tehát E0 megváltozása több tulajdonság okvetlen megváltozásával jár
(hisz még a tér geometriája is megváltozik miatta).
A jobboldalról tilos eltuntetni a c^2 konstanst még akkor is, ha a
sebesség egységét ötletszeruen 300000km/s -nak választanánk, saját
használatra.
Már csak amiatt is tilos eltüntetni, mert az energia és a tömeg
mértékegysége nem azonos. Amiatt más, mert ezek egymástól
meroben eltéro fizikai tulajdonságokat fejeznek ki.
Miért is kapta az E0=m*c^2 kijelentés az ekvivalencia tétel nevet?
Nem tudom. Csak tippelek, hogy valamiféle 'értékszemlélet' folytán.
Pl. a különféle tözeloanyagok futoértékét olykor futo''olaj-
egyenértékben adják meg, s ebbol jöhetett, hogy a nyugvó test belso
energiájának felszabadításával elvben nyerheto sugárzó energia ekvi...
Nem folytatom, mert nem tudom hogy kéne, s az pedig semmiképp
nem lehet, hogy a test tömegével ekvivalens, mert az egy másik
jellemzoje a testnek.
Ferenc számára külön megjegyzem, hogy a relativitáselmélet óta nincs
külön anyagmegmaradási és energiamegmaradási tétel! Az elmélet
ezeket egyetlen tétellé olvasztotta. Egymásba átalakíthatóságukról
szóló tétel született.
Ha azt valljuk, hogy az energia átalakulhat tömeggé, ill. fordítva,
akkor azzal szerintem eleve elismertük, hogy eme fogalmak nem
azonosak! Tehát kifejeztük, hogy NEM EKVIVALENSEK. Tévednék?
Hiba volt általános iskolai könyvet ajánlani nekem hetekkel ezelott..
Szerintem fordítva kellett volna. Pl. többször állítottad, hogy afotonnak
van tömege, majd még ezt is:
>Masok ezt tevkepzetnek minositettek itt a listan:)
Sajnos (egyelore) csak én minosítettem - de ehhez továbbra is tartom
magam.
Érvet nem írtál, csak sejttetted, hogy már csak amiatt is kéne legyen
tömege, mert ha valaminek ismert a sebessége és lendülete, akkor a
newtoni tömeg=lendület/sebesség képletbol kiszámítható.
A papír sokmindent elbír.... Ám egy klasszikusmechanikai képlet léte
önmagában nem lehet érv!
Nézzük e példát:
Az elektron perdülete és tömege ismeretében állítható-e, hogyforog?
Csábító gondolat, hogy igen, ám egyes fizikusok külön figyelmeztetnek
könyveikben, hogy az elektron perdülete nem a forgásából fakad!
Egyéb: csillagközi térben lebego két golyó egymás felé esik, s
idoegység alatt találkozik. Ha ugyanezeket inkább kilojük
párhuzamosan, akkor több ido telik el számunkra, mire találkoznak. A
kilövésnél befektetett energia tehát nem alakult át gravitálótömeggé.
Igaz?
Vsz. emiatt született az a munkahipotézis, hogy van mozgási tömeg -
mely bár nagyobb mint a nyugalmi - ám ez olyan spéci fajta tömeg,
mely 'nem gravitál jobban'.
Aztán még: Relativisztikus sebességre gyorsult faltoro kos nyugvó
testnek ütközik, majd kérdi: Mitöl tört be a fejem? A nagyra nott
tömegtol, vagy a nagyra nott impulzustol, vagy a nagyra nott
energiától? Vagy ez megválaszolhatatlan?
Ellenvélemény esetén tételesen kérem a cáfolást, mondatot idézve,
konkrét hibára mutatva.
Üdv: Zoli
|
HIX TUDOMANY  > 2006.08.25. 06:43:30-kor írta:
> Elég a népesség viszonylag kis %-a - és ehhez rendkívül kedvező egy
> olyan képzési forma, ahol ez a kis % elitiskolában tanul (nem mindaz,
> amit annak hívnak: szakbarbárokat is nevelnek, amely egy érdekes forma:
> okos a saját területén és buta szinte minden más területen),a többi
> pedig az egyszerű szabályokat tanulja köziskolában, amelyek buta
> emberek részére készültek. Egy bizonyos ország képzési rendszerében ezt
> már szinte tökélyre vitték, de sok más ország is igyekszik...
Igen. Igen !
Ajanlott irodalom, akit bovebben erdekel :
J. Ortega : A tomegek lazadasa
--
thot.1, az egy pontos irnok
jo egeszseget kivan !
Uedv.: Lien.
|
