Hali!

A Fermat sejtessel kapcsolatos talalgatasokhoz az alabbi
tenyket fuznem hozza:

 A tetelt Andrew Wiles bizonyitotta be. Bizonyitasanak
elso valtozatat 1993-ban mutatta be, Cambridge-ben egy
matematikai konferencian. Ez a bizonyitas kesobb hibasnak
bizonyult, ezert at kellett dolgozni. Ezzel 1994-ben keszult
el. Ezt a bizonyitast elegge sokan ellenoriztek, es hibatlannak
talaltak. Peldaul a Wolfskehl dijat felugyelo bizottsag is,
aki atadta Wilesnak a bizonyitonak kituzott dijat.
Tehat a Fermat sejtes be van bizonyitva.


Egyebken a bizonyitas lenyege a kovetkezo ket tetel igazolasabol
all.

1. Minden felstabil racionalis egyutthatos elliptikus gorbe modularis.

2. Ha letezik olyan A,B,C,N szamnegyes, amelyre a Fermat 
sejtes nem teljesul, akkor ezekbol, mint egyutthatokbol, 
alkothato egy olyan felstabil elliptikus gorbe, amelyik nem modularis.

Ezek kozul az 2.-at 1986-ban bizonyitotta be Ken Ribet.


Fermat pedig biztosan nem bizonyitotta be a sejteset, 
es erre o is rajott. Amikor ugyanis a Diofantosz Aritmetikajanak
a margojara felirta ezt a tetelt, meg elegge fiatal volt. 
Kesobb viszont sok idot toltott azzal, hogy bebizonyitsa allitasat, 
ha a kitevo 3 vagy 4. Nyilvanvalo, hogy ha kezeben lett volna 
a teljes bizonyitas, nem foglalkozott volna specialis esetekkel.

Udv.:P.S.

A celszeru rendszerekrol szolo vita egyre 
parttalanabba valik, ezert szeretnek egy olyan
szempontot felvetni, ami segithet a vitatott
kerdes jobb megerteseben. Lehet, hogy errol mar
valamikor irtak, csak elkerulte a figyelmemet.
  A celszeru-okszeru kozotti kulonbseg akkor valik
jobban megfoghatova, ha a determinizmus es a
szabadsag kerdese fele fordulunk. A makromeretu
testek vilagat  determinisztikus torvenyekkel
irjuk le. Peldaul a Newton torvenyekkel kiszamitott 
napfogyatkozasi adatok mindenki szamara meggyozoen
mutattak, mit jelent a determinizmus, a meghatarozottsag,
mikor is a mult meghatarozza a jelent, es
a jelen a jovot. A Newton torvenyek leirta makrovilag 
meretei a mikron toredeketol a kozmikus meretekig
terjednek. A Newton-fele torvenyek oksagi kapcsolatot
sugallnak, de meg lehet fogalmazni a torvenyeket a
legkisebb hatas elvenek integraljaval is, ez inkabb
celszeruseget, teleologiat sugall, de a ket leiras
a fizika szempontjabol teljesen egyenerteku.
  A mikrovilagot leiro kvantummechanikaban viszont
mar vannak indeterminisztikus elemek. A Schrodinger-egyenlet
megoldasat ado hullamfuggveny ugyan determinisztikus,
de a segitsegevel kiszamolhato fizikai
mennyisegek mar igazi veletlennek tulajdonithato elemeket
hordoznak. Egy radioaktiv atommagrol csak azt tudjuk megmondani,
mekkora a felezesi ideje, de hogy pont mikor bomlik el,
az mar veletlen. Azonban az egyedi elektronokra, atomokra,
atommagokra vonatkozo veletlenek nagyon sok atommag stb. eseten
nem okoznak gondot, mert a sokasag viselkedese mar statisztikusan
determinisztikus, peldaul egymillio atommag fele a felezesi
idot elerve el fog bomlani, a statisztikus hibahataroknak
megfeleloen. Ezert azt mondhatnank, hogy a mikrovilag indeterminizmusa
nem hoz be indeterminisztikus elemet a makrovilag viselkedesebe,
az tovabbra is teljesen kotott marad.
  Ez nem teljesen igaz. A makrovilagnak vannak olyan nagyon 
kifinomult szerkezetu rendszerei, amelyek  valamennyire
erzekenyek lehetnek a mikrovilagbol szarmazo veletlen
ingadozasokra. Itt elsosorban az elokre kell gondolnunk. 
A DNS es mas makromolekulak  kvantummechanikai torvenyeknek
alavetett rendszerek, a veletlen elemek rajtuk keresztul 
jelentkezhetnek. Peldaul az ivarsejtek DNS-allomanyanak 
kialakulasakor sem lehet kizarni az igazi, a kvantummechanikai
eredetu veletlenek hatasat, hasonlo jelensegek hatast 
gyakorolhatnak az idegrendszer mukodesere is.
  Eszerint az elok nem lehetnek csupan determinisztikusan mukodo 
gepek. Azaz az elo nem teljesen kotott. Van szabadsaga, valaszthat.
Ha van valasztasi lehetoseg, akkor mar lehetseges celrol is beszelni.
Mivel a cel kifejezes az ertelemhez kotott, ember eseten hasznalhatjuk,
mas esetben valo alkalmazasa felrertesekre vezethet. 
  Az allatok nyilvan szabadabbak, mint a helyhez kotott novenyek
es a legszabadabb leny az ember, akit a bedrotozott osztonok joval
kevesbe kotik meg, mint az allatot. Termeszetesen az olyan oreg, 
akinek az agya mar begyepesedett, mar elegge kototten
viselkedik, a csalad elore tudja, mire mit fog valaszolni.  
  A  mikrovilag indeterminizmusabol nem tudjuk levezetni
a szabadsag merteket, milyenseget, ez mar valoszinu nem a 
fizika dolga, inkabb mas teruletek segithetnek a
szabadsag eredetenek, fokanak pontosabb felterkepezeseben.
      Minden jot kivan 
                     Vegh Laszlo

Sziasztok!
Kedves Gyula!
 :

Eloszor is termeszetesen az Occam borotvaja elverol nem azt szeretnem
kimutatni, hog ynem jo, hanem, hogy megalapozhato mas elvek alapjan, es
ezeket a mas elveket jobbnak gondolom.

Konkretan:
1) a tudomany demarkacios elve: az a tudomanyos,a mi ellenroziheto
2) a tudomanyos elmeletek elfogadasi elve: azt kell elfogadni, ami nem
cafolt, es legnagyobb az empirikus tartalma

Ezeknek az elveknek van olyan kovetkezmenye, aminek az Occam borotvaja elv a
feluletes megfogalmazasa. Ezt szeretnem kimutatni.

>A problema az, hogy MINDEN egyes megfigyeles halmazhoz (tapasztalathoz)
> vegtelen sok lehetseges elmeletet lehet gyartani.
ez igaz.

> Tekintve, hogy a TELJES megismeres lehetetlen (nem tudsz egy elmeletet
minden esetben
> tesztelni), ezert ez mindig igaz.
ennek a mondatnaka z elso fele igaz, es ebbol kovetkezik, hogy sosem tudsz
egy elmeletet kimeritoen ellenorizni, azaz bizonyitani. viszont tudod
cafolni. tehat vannak olyan elmeletek, amikrol tudjuk, hogy nem igazak.

>Viszont valahogy valasztani kell a lehetseges elmeletek kozott. Az Occam
borotva elv azt mondja, hogy
> mindig a legegyszerubb, az adott tapasztalatot helyesen magyarazo
elmeletet fogadjuk el 'igaznak' az adott
> pillanatban.
csakhogy mi szamit egyszerubbnek?:) e helyett Popper a 2) elvet javasolja.
az empirikus tartalom az egyszerusegnel egzaktabb mertek, viszont ez az elv
sokszor olyan kovetkezmenyt jelent, amit pongyolan ugy fogalmazhatsz meg,
mint az egyszeruseg elve.

pelda: Milyen palyan mozog a Fold?
a) korpalyan, melynek sugara r (1 parameter)
b) ellipszis palyan, melynek x a kistengelye, y a nagytengelye (2 parameter)

nyilvanvalo, hogy az a) hipotezisnek tobb az empirikus tartalma, mivel
kevesebb palya lehetoseget jelent. ez azt is jelenti, hogy konyebben,
kevesebb meressel ellenorizheto. mondhatjuk, tehat ilyene rtelemben, hogy a
kor az egyszerubb hipotezis.

hasonloan:
>A ketto nem igazan nem fer ossze valami extra effektus nelkul. Egyik
>lehetseges magyarazat, hogy van valami mas anyag suruseg is, ami nem
>barionikus. Masik, hogy Einstein hulyeseget beszelt, vagy az egesz
>kozmologia nem igaz.
>Viszont kozmologia nagyon sok mindent megmagyaraz
>ugy egyebkent. Itt jon az Occam borotva. A ketto kozott empirikusan nem
>lehet egyelore valasztani, tehat az 'egyszerubb' esetet fogadjuk el
>atmenetileg, mint 'igazabbnak hangzot'.
itt is az az egzakt megfogalmazas, hogy a nagyobb empririkus tartalom miatt
fogadjuk el azt az elmeletet. te is irtad, hogy az a verzio tobbmindent tud
megmagyarazni.

a fekete anyagrol a tobbit kosz, nem ertek hozza.:)

math

koszonom Kalman irasat! velos, es pontosan az, amit akartam. Ebbol szamomra
nyilvanvalo, hogy a sotet anyag, mint olyan, a vilagegyetem
nyiltsaga/zartsaga kerdestol fuggetlenul is felmerul, es empirikusan
megalapozott kerdes.

ami fennmarado kerdes, hogy a zart es nyilt vilagegyetem hatarahoz tartozo
suruseg hogy viszonyul ezekhez a rho-khoz, amirol te irtal? ugyanis az
erveles ugy korrekt, hogy ahogy ez a viszony van, ugy kell a
vilagegyetemunket zartnak nyiltnak tekinteni, es igy ez a kerdes nem
tartalmaz semilyen eloiteletet, hitet...

math

> az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
...
> Math:
> 4. A megfigyelesek alapjan az univerzum 10-15 milliard eve
> letezik a ma ismert tagulo allapotaban, de akkor az univerzum
> atlagsurusege ma rho3 kell, hogy legyen. A problema: rho3
> meg rho2-nel is nagyobb, szinten egy nagysagrenddel. Ez pedig
> olyan sotet anyaggal volna magyarazhato, amelyik nem a galaxis-
> halmazoknal surusodik - kulonben mar a 2. modszer kimutatta
> volna. Vagy pedig baj van az osrobbanas elmelettel, az inflacios
> modellel.
> Udv,
> Kalman
>

Ha jol tudom, keszult mar kep 15 milliard fenyevre levo galaxisrol.
Ha mar 15 milliard eve kifejlett galaxis volt, akkor hogy is van ez?

        M.Gy.

Rendes gepen jok az abrak, de windows kornyezetben neha gondok vannak
veluk, ezert ujra kuldom a tegnapi ascii abrakat. Remelem most mar jobbak
(kiprobaltam, nekem OK).
  
                                            *
                                    *
                             *
                       *
                  *
              *
           *
         *
        *-------------------------------------> t


                                                *
                                               *
                                              *
                                            *
                                        *
                                   *
                             *
                       *
                  *
              *
           *
         *
        *-------------------------------------------------> t

Az utobbinal ugy kozep tajon no az exponencialis tag olyan naggya, hogy
mar eszreveheto a fuggveny meneten. Kesobb persze dominansa valik majd.

Van egy fontos dolog. Az elso abran az erinto t negativ ertekenel metszi a
t tengelyt. Az erinto meredeksege a Hubble allando. Ezt probaljuk merni.
Ennek a reciproka a Hubble ido, ami a fenti abra ertelmeben eppen a
masfelszerese a vilag teljes koranak. Azaz a Hubble ido 2/3-a a
Vilagegyetem kora. De ez csak az elso abran igaz.

Ha a masodik abrat nezzuk, ott ahol mar az inflacio bekapcsolt, akkor a
tengelymetszet lehet pozitiv t-nel is. Azaz a vilag lehet a Hubble idonel
oregebb is. Miert fontos ez? Mert megoldja az ido promlemat.

A haboru elott nagyon zavaros volt minden es a Hubble ido tul kicsi volt.
Szegeny Gamow hiaba kilincselt az 50-es evekben, hogy ugyan nezzek mar meg
a hattersugarzast, senki nem hitt neki. Penzias es Wilson kellett a
felfedezeshez. Utanna mar komolyan kellett venni a Nagy Bumm-t.
Liptak urnak mondom a masik nevet is; Osrobbanas.

A gondot az okozta, hogy lattak 14-16 milliard eves csillagokat,
pontosabban gombhalmazokat, tehat a kezdeti Hubble allandobol szamolt ido
nagyon nem stimmelt. Miutan a Hubble ido elhagyta a 10 milliard evet,
megnyugodtak. Ugyanis a meresekben voltak hibak, tehat lehetett bizni
abban, hogy idovel ezek kikuszobolodnek. Ez meg is tortent kb. 3 evvel
ezelott. De ugy 95 korul a helyzet kezdett nagyon kinos lenni.

Joel Primack eloadasat probalom felidezni. A Hubble ido 2/3-a kb 11.2
a legoregebb gombhalmazok kora 14.5. Mindketto hibaja kb 1 milliard
ev. Nagyon kinos. A dolgon a Hipparkhosz mubolygo segitett. A gombhalmazok
korat levitte 12 milliardra. No ez mar hiban belul jo.

DE! Nem art megjegyezni. A gombhalmaz kora ennyi. Azaz megszuletesuk elott
is eltelt egy kis ido. Min. 1 milliard ev. Masreszt a 11 meg mindig kisebb
mint a 12. Na erre jonnek a szupernovak es josolnak 0,6 Lambdat.
Ez kb. 30-40%-al megnoveli a vilagunk korat. Igy mar OK. A Hubble
allandobol es a kozmologiabol igy mar 14 milliard is kijon.

A gond csak az, hogy meg nem mindenki fogadja el, hogy a Lambda = 0,6.
Sokan szeretnek meg mindig a Lambda=0 -ban hinni.
Mindenesetre ez most egy fontos aktualis kerdes.

Horvath Pista

Sziasztok !

Kezembe kerult egy 4cm hosszu mezei bogar, melynek hata zoldes-kekes 
femes szinben pompazott, es dombornyomasra emlekezteto erdekes, 
esztetikus mintazata volt a szarnyfedelnek tuno karosszeriaelemeknek. 
Alul koromfekete fenyes polirozott alvazat csodalhattam. 
Rogton elgondolkodtam, hogy a felso sziporkazo femes bevonat valoszinuleg 
a feketeseg hatranyat ellensulyozando - a tulmelegedes ellen vedi, 
amikor a mezon boklaszik a kegyetlenul tuzo napon. A megoldas amiatt 
kulonos, mert feltunove teszi a rovart, ami hatranyt jelenthet, bar 
ebben nem vagyok biztos.
Lehet, hogy a madarak es egyeb rovarevok  (a szarkat leszamitva) nem 
vetodnek a femes, iparcikknek tuno dolgokra ?
Az otvos muremeknek tuno, titokzatos kodra emlekezteto 
mintazatot vegkepp nem tudnam indokolni, bar lehet, hogy ejjeli 
ragadozok vagy ragcsalok nyelvukkel letapogatva olvasnak rola, 
hogy mergezo fembevonat miatt fogyasztasa nem ajanlott ?
Realisabbnak tunik, hogy parosodast megkonnyito kapaszkodok
celjara szolgalnak a butykok, recek.
Jo lenne tudni, milyen anyag a bevonat, es mennyire korrozioallo.
Egyaltalan honnan jut alapanyaghoz ?
 
Udv: zoli

Ismerosomnel kerti munkaban segitettem, amikor belepve a hazba
arra lettem figyelmes, hogy berepult egy szarka, es a szobaban 
fesztelenul ugrandozva nezelodott. Cseppet sem zavarta a jelenletem, 
igy meglepve nezhettem kozvetlen kozelrol, amint az asztalon levo 
kulcs-csomoval bajlodik, hogy magaval vigye. Kesz szerencse, hogy tul 
neheznek talalta, s nem tudott elrepulni vele, de kitartoan probalkozott. 
Nem trefadolog ez. Gondolom karorat, gyurut, egyebeket is elvihetett volna, 
aztan a tulajdonos csunyan nezett volna ram, vagy en o''ra.
Egyebkent rendkivul szep madar, es leplezetlen viselkedesebol itelve 
nem is neveznem tolvajnak, legfeljebb csak jogtalan hasznalonak.

Udv: zoli

Sziasztok!
Nemreg Kovari Peter akart hallani olyan eredmenyeket, amiket nem tudomanyos
modszerekkel ertek el, fedeztek fel, "az sem baj ha nem tul jelentosek"
mondta o. A vitaba nem kivanok beleszallni, de azert nehany dolgot
felsorolnek, amik szvsz megfelelnek a fenti kriteriumnak:

Akupunktura.
Azt hiszem manapsag mar nehezen vitathato, hogy a modszer mukodik; a nyugati
orvostudomanyban is elismertseget szerzett maganak. Ugyanakkor az alapjai,
amennyire tudom, teljesen megmagyarazhatatlanok a test anatomikus
szemleletebol kiindulva.

Joga.
Errol valoszinuleg a legtobb embernek lehetetlenul kicsavart testtartasban
uldogelu nagyszakallu muksok jutnak eszebe. A gyakorlatban ez nem cirkuszi
attrakcio, hanem egy olyan modszer, ami (ha a spiritualis celjait figyelmen
kivul is hagyjuk) teljes egeszseget, kiegyensulyozottsagot es
testunk-lelkunk feletti uralmat biztosit. Mindezt otezer evvel azelott, hogy
a nyugati orvostudomany elkezdett volna a stresszel es a pszichoszomatikus
betegsegekkel foglalkozni.

Homeopatikus orvoslas.
Nem ertek hozza tul sokat, tehat nem tudom megmagyarazni miert es hogyan
mukodik. Mindenesetre tudomasom szerint a "hivatalos" orvostudomany sokaig
nevetseges sarlatansagnak tartotta. Ma meg egyre tobb orvos hasznalja
(peldaul a batyam, aki allatorvos, es tobb mas kollegaja - esetukben
placebo-hatasrol sem igen lehet beszelni :-)

Udv,
Peter

> Amennyiben a vilagegyetem tagulasi sebessegenek valtozasa,
> illetve a neutrino magjanak es tomegenek kerdese erdekel
> Benneteket, ugy ennek legjobb szakertoje (a vilagon) Igo
> Kemenes Peter, a most Franciaorszagban elo kutato, ki (ha
> lenyomozzatok Emiljet) tudom szivesen felvilagosit a kutatas
> jelen allasarol.

A fentiekhez az alabbiakat tudom hozzatenni: a neutrino tomege
valoban kerdeses, de hogy magja is lenne, az szamomra ujdonsag...

Igo Kemenes Peter tenyleg kivalo kutato, akit van szerencsem
szemelyesen ismerhetni, de hogy ilyesmivel foglalkozna, azt
elottem eddig ugyesen titkolta :) Emiatt azt is erosen ketlem,
hogy ennek a vilagon a legjobb szakertoje lenne, az pedig vegleg
kizart, hogy magarol ilyesmit terjesztene. Az emailjet nem nehez
kideriteni, de azt megsugom, hogy a vege nem .fr (bar valoban
Franciaorszagban lakik), hanem .ch. De ilyesmivel ne zaklassatok,
mert nem ez a terulete, nem is tudom, hogy allnak elo ilyen
remhirek...

Ez a vakcinak bevezetesenel volt kulonos problema, egesz pontosan ugye
akkor, amikor bevezettek az olcso tomeggyartast. Hirtelen megugrott a
szaporulat, ami megint csak az eletszinvonal drasztikus visszaesesehez
vezetett. Mert ugye arra senki sem figyelt, hogyha mind a 10 gyerek
folno, akkor az kicsit tobb, mint a korabbi 2-3. Fejlodo orszagokban ez
mindig nagy problema. Az eletszinvonal valamilyen hirtelen megemelese,
mindig nepessegrobbanassal jar, mert nincs a hatterben megfelelo
tajekoztatas. A nepessegrobbanas pedig eletszinvonalvisszaesest is
jelent tobbnyire, es a helyzet viszonylag nehezen stabilizalodhat.
Pl.Etiopiaban is ugy lehetne novelni hatasosan az eletszinvonalat, ha a
neveles szinvonalat nagyon feljavitjak. ( csak a nevelesre mostanaban
senki sem hajlando penzt aldozni... ) Ennek ellenere is afrika lakossaga
folyamatosan, es igen eroteljesen novekedni fog az elorejelzesek szerint
a jovoben (hogy Indiarol ne is beszeljunk).

Egyebkent meg a haditechnika nagyon sokat hasznalt a "civil"
tudomanyoknak is. Pontosabban sok olyan dolgot hasznal fel a NASA, ill.
sok olyan dolgot hasznalnak civil kornyezetben, kisebb-nagyobb
atalakitassal, amit eredetileg a haditechnika reszere fejlesztettek ki.
Gondoljunk csak a repulogepek, es helikopterek robbanasszeru
fejlodesere, de emlithetnenk mas peldakat is. Szoval a haditechnika is
egy ketelu dolog. Csak addig rossz, amig arra hasznaljak, amire
eredetileg kitalaltak... Mindenesetre sajat magunkat mar el tudnank
pusztitani. 

Zeratul

Az atlagmagassag novekedese az eletszinvonal novekedesevel elegge
bizonyitottnak latszik. A dolog lenyege egyszeruen az, hogy az oroklott
magassagnal csak kisebb lehet az ember. Minden fejlodesben levo
orszagban vegigkovetheto, hogy az egeszseges taplalkozassal parhuzamosan
no az emberek atlagmagassaga. Ebben most a Svedek vezetnek, es ok is "jo
nehany" centivel magasabbak, mint par tiz eve, a kozepkori magassagokrol
meg ne is beszeljunk.
Egyebkent adatokat talalhatsz az ET archivumaban is. Mar irtak nehany
cikket errol.

Zeratul

> Temakor: Fermat

Kedves Sandor,

Fermat nem tevedett, tetelet O is bizonyitottnak velte, csak az elveszett, de
/ugy emlekezem, tavaly/ egy amerikai beigazolta. Egyebkent a matematikusok
sejtesnek a tobb modon valoszinusitett, de tokeletesen nem bizonyitott
allitasokat nevezik. Ez igen messze all a koynapi ertelemben vett megerzes
fogalmatol.
									Udvozol 
									Pali

Kedves Celkereso Okadatolok!

 irta (Wed Apr 26 TUDOMANY #1098):

> Legyen adva egy determinalt rendszer. legyen ennek a rendszernek az allapota
> t idoben X(t).
> Az, hogy a rendszer oksagilag determinalt, azt jelenti, hogy ha kulonbozo
> idopillanatokban osszerendeljuk az allapotokat, es a koztuk eltelt idot,
> F: (X(t), Dt)->X(t+dt), akkor egy egyertelmu lekepezest kapunk.
> Informalisan: a rendszer allapota meghatarozza, hogy az adott
> idopillanattolm gehatarozott ido mulva, milyen allapotban lesz a rendszer.

> Ha veszunk egy rendszert egy adott kezdoallapotban X(0), akkor az
> meghatarozza a rendszer palyajat X(t), de ez a palya kulonbozo allapotokbol
> kulonbozo, es sehols em metszi egymast.

Ez itt nekem santit. Kulonbozo kezdoallapotok igen gyakran 
vezetnek azonos kesobbi allapothoz, netan vegallapothoz! Most vagy 
pongyola voltal, vagy en nem ertettem pontosan - vagy nincs 
igazad.

Egyebkent sem ertem, miert lovagolsz az egy-egyertelmu 
lekepezesen. A determinaltsag nem ezt jelenti, hanem azt, hogy a 
kezdoallapot teljesen meghatarozza a kesobbi allapotot. (Es akkor 
meg nem is volt szukseg oksagrol beszelni.)

> Namost a fizikai rendszerekben az F fuggveny kolcsonosen egyertelmu, azaz
> mas kezdoallapotokhoz mas vegallapotok rendelhetoek.

Ez legfeljebb surlodas nelkuli - azaz nem realis - esetekben igaz.


> Ha egy adott T pillanatban vesszuk a
> rendszer allapotat X(T), akkor ez egyertelmuen meghatarozott, es
> nevezhetjuka rendszer celjanak. Ugyanakkor, ebbena z esetben X(T) is
> meghatarozza X(0)-t.

Nem!!! Surlodas mellett masik - eredendobb - ellenerv: 
kijelentesed igaz voltanak igazolasahoz, bizonyitanod kellene a 
II. fott etel hamis voltat. [Sok sikert! A Francia Tudomanyos 
Akademia mer eleg regen ugy dontott, hogy nem kinlodik perpetuum 
mobilekkel. :-)]

Ugyhogy ez sem volt tobb propagandaszovegnel... :-)


> Ezzel sokadjara explicit es
> egzakt modon cafoltam a rogeszmedet:
> >Van egy szigoru fizikai torveny, es van egy tulajdonsag, ami
> >ennek a torvenynek ellentmond. A KAUZALITAS es a CELSZERUSEG kizarjak
> egymast.
> Namost ezutan Gyriran Istvan okoskodasa a celsagrol es oksagrol mero
> propagandaszoveg. A cel es az ok nem ellentmondoak, hanem egyenertekuek

Ez viszont fenti tiltakozasomtol fuggetlenul igaz. Mechanikaban a 
Newtoni dinamika es a variacioszamitas kepviseli az oksagi es a 
cel(ok)sagi megfogalmazast, es bizony pontosan ugyanarra az 
eredmenyre vezetnek - de errol math mar valoban rengeteget irt.


Salom-Eirene-Udv: Tommyca