Az önkényuralmi jogsértésekért való felelősség elveinek megállapítására, 
a 
legalitás és legitimitás kérdéseinek vizsgálatára 1991. február 14-én  
a 
miniszterelnök által felkért szakértői bizottság szakvéleménye  összefoglalja 
a 
jogtudomány véleményét.."(14.)

A szakvélemény tömören szól a legitimitásról, a legalitásról, a kontinuitásról 
és a jogellenességrôl (jogtalanságról). Megállapításai megfelelnek a hagyományo
s 
felfogásnak, s a lényeges különbségek ellenére, a legitimitás közös hiányára 
tekintettel megfelelően alkalmazhatóak a kommunista önkényuralmat megelőző 
német birodalmi megszállás időszakára. 

"1. A legitimitásról
A múlt rendszer nem rendelkezett legitimációval, mert a hatalom önkényesen, 
a 
nemzet megkérdezése nélkül alakította ki a hatalomgyakorlás intézményeit; 
erôszakkal határozta meg a tulajdonviszonyokat, az ország politikai, gazdasági 
és társadalmi berendezkedését. Az egymást követô "választások" nem nyújtottak 
a 
választóknak befolyásolási lehetôséget a rendszer alakítására, a hatalom 
az 
idegen megszállók garantálta feltételek között és saját erôszakszervei 
oltalmába
n működött.

2. A legalitásról
A hatalom legitimációjának hiánya azonban nem jelenti a jog legalitásának 
hiányát. A jogot ugyanis lehet minôsíteni, de létezését nem lehet valamely 
kritikai gondolattartalom (természetjog, joghelyességi maxima, igazság, 
erkölcs) igazolásától függővé tenni. E szerint az elviselhetetlen vagy 
elfogadha
tatlan jog is jog, mert a jog a hatalom által létrehozott és szankcionált 
szabályrendszer. A Magyar Népköztársaságnak volt tehát egy funkcionáló 
jogrendsz
ere, mégha az számos alapvető vonatkozásban nem is felelt meg a demokratikus 
államberendezkedés és a jogállamiság elveinek.
……………………….
3. A kontinuitásról
A múlt rendszer joga tehát a Magyar Köztársasában tovább él; sőt hatályosnak 
tekinthető számos 1949-et, 1945-öt megelőzően alkotott vagy akár múlt századi 
törvény is. Mindebből az következik, hogy a magyar jog - valószínűleg hosszú 
évszázadokra kiterjedően - folyamatosan egymásba kapcsolódó szabályok szövedéke
..
Az 1989-1990. években bekövetkezett rendszerváltozás, illetőleg államforma- 
és 
kormányforma-változás a kontinuitás keretében zajlott, 
!!!! mert nem volt olyan forradalom, mely a múlt rendszer teljes intézményrends
zerét 
és jogrendszerét annullálta volna. !!!!

************
az utolsó sornál leírt helyen részletesen elolvashato

14. A kormány 1990. augusztus 30-án -1025/1990. (VIII. 30.) Korm. sz. alatt 
- 
határozatot hozott a Jogtalan Előnyöket Vizsgáló Bizottság létrehozásáról. 
A 
bizottság céljául azt jelölte meg, hogy segítse elő az állampolgárok igazságérz
e
tét sértő, az elmúlt rendszerhez kötődő társadalmi igazságtalanságok feltárását
, 
valamint jogszerű rendezésük kidolgozását; feladatául adta annak vizsgálatát, 
hogy milyen törvényes formákban szüntethetők meg a társadalmi igazságosságot 
sértő indokolatlan előnyök, továbbá hogy javaslatokat fogalmazzon meg a 
kormánynak a feltárt jelenségek jogi rendezésére.
A kormányhatározatban megjelölt feladat végrehajtásának előkészítése végett 
Antall József miniszterelnök szakértői bizottságot hozott létre, "hogy 
az 
1949 
és 1990 között elkövetett, a társadalmi igazságérzetet sértő magatartások, 
illetve előnyök megítélésének, a felelősség megállapításának elveiről és 
jogi 
feltételeiről szakvéleményt dolgozzon ki". A bizottság tagjait 1991. február 
14-én kelt, saját kezűleg aláírt levélben kérte fel a munkában való részvételre
..
A bizottság - amelynek vezetője dr. Vékás Lajos, az Eötvös Lóránd Tudományegyet
em rektora volt, tagjai pedig dr. Békés Imre, dr. Bihari Mihály, dr.. Király 
Tibor, dr. Schlett István, dr. Varga Csaba, az egyetem tanárai - első lépcsőkén
t 
öt munkaanyagot készített, azzal a szándékkal, hogy belső viták során alakítsa 
ki közös véleményét. Ezek az írások 1991 májusában készültek el, majd az 
anyagot - tájékoztatás végett, a folyó munkálatok irányának jelzeteként 
1991. 
augusztus 12-én a bizottság elnöke megküldte a miniszterelnöknek.
Azt követően a bizottság a résztanulmányok legfontosabb, közös elvi megállapítá
sait együttesen aláírt Szakvéleményben foglalta össze, s ezt 1991. szeptember 
30-án juttatta el Antall Józsefnek.
A Szakvélemény a Magyar Jog 1991. novemberi és a Társadalmi Szemle 1992. 
1. 
számában olvasható.
**************

(Megint próbálkozom küldeni)

Janibacsi:

"...Alkotmanyunk..."???
>Ketelkedem, hogy barki is >megvalasztott /felhatalmazott volna szonokanak
>Tehat csak eggyesszamban hivatkozz, csupan on-magad >velemenyet irod.

OrszágUNK Alkotmánya a _mi AlkotmányUNK_! 
Ha nálatok netán engedélyhez kötött az Alkotmányt - mint szellemi terméket 
köztulajdonnak tekinteni, hát ott súlyos gondok vannak....
Nálunk megkötés nélkül bárki szabadon mondhat ilyeneket: "Alkotmányunk, 
törvényeink, államunk, jogaink, kötelességeink, közigazgatásunk, intézményrends
z
erünk, külkapcsolataink, költségvetési mérlegünk, stb." 
Nálunk semmiféle meghatalmazásra nincs szükség!

Az ugyan előfordul, hogy valakinek jobban tetszik valamely más állam Alkotmánya
.. Több lehetősége is van: 
1.,Javasolhatja módosítását a számára szimpatikusabbra/kedvezőbbre.  
2., Elköltözhet oda, ahol szerinte "zöldebb a fű, s kékebb az ég".
3., Jelentkezhet elméje kivizsgálásra, hogy 
mentességet szerezzen állampolgári kötelmei alól. 
Ha utóbbi sikerül, tőle már nem várható Alkotmányunk, ill. általában jogszabály
aink tiszteletben tartása, se más államoké. Épelméjű embertől viszont elvárható
..

>Ami volt Sztaln elvtarsad, majd Rakosi eltarsad >alkotmanya, ma a "Magyar 
Koztarsasag Alkotmanya.

Abból, hogy ezt annak ellenére ismételgeted folyvást, hogy már a vita kezdetén 
jó rég küldtem két cáfoló hivatkozást (2db linket) is ide - mely szakemberek_ 
véleményét tükrözi - de te semmibe vetted - levontam rólad pár következtetést. 
(amit kimoderáltak).  

Ha jól tudom "normális" ember mielőtt vádaskodva
bírálni kezdene bármit - főleg jogszabályt - előbb megérdeklődi, mi okból 
is 
olyan amilyen. Te nem tetted, hanem _előítéleteid_ alapján önfejűen ....

Több hónap után emlékeztetek, hogy a vita e kérdés nyomán pattant ki: Alkotmány
sértő volna-e a korábban évtizedeken át vény nélkül kapható gyógyszerek 
vénykötelessé tétele?

Válasz helyett beindult Alkotmányunk csepülése, 2 fő részéről...

Írtad még:
>Alkotmany NEM alap-torveny, hanem a torvenyek >alapja 

Tévedés, nálunk ALAPTÖRVÉNY. Magyarországi "Általános közigazgatási ismeretek" 
hivatalos tankönyvi idézet 2007-ből:

*Az államszervezet létrehozásának és alakításának legfőbb jogi normája 
az 
Alkotmány, amely nem pusztán egy az ország törvényei közül, hanem az ország 
alaptörvénye, amellyel egyetlen más törvény sem állhat ellentétben.*

Zoli