klíma:
A föld hővezető képességét figyelembevevő hűtési lehetőségeről
szóló számítást köszönöm szépen, de sajnos a kérdés
tulajdonképpen marad: újépítésű társasháznál vajh miért nem
éri meg nagyfelületű hőcserélőket tenni a földbe mélyre,
ahelyett, hogy nagy dobozokat tesznek a tetőre..
De ha nem, hát nem, ez van.

A http://www.hix.hu/arch/?page=issue&issueid=85989#4
kérdésemre nincs ötlet?
("A klíma miért a kinti levegőt fűti, miért nem a bejövő
hidegvizet" téma folytatása.)


rugók:
Tudjuk, hogy a benzinmotorok álló helyzetből való induláskor,
gyorsuláskor fajlagosan nagyon sokat fogyasztanak.
A fékezés-gyorsítás teljesítményének kiátlagolására
miért nem alkalmaznak rugókat?

Tároljuk rugókban azt az energiát, amit egy kocsi
fékezés közben termelni képes, hogy aztán
gyorsításkor felhasználjuk, és ezáltal az autó
kevesebb benzint fogyasszon.

Mérést végeztem 1 db gumipókkal.
(8db került 250Ft-ba az Auchanban...)
A gumipók 55 cm-ről 80 cm-re nyúlt 5 kg súly hatására,
azaz a rugóállandója D = 50N/25cm = 2N/cm = 200N/m
A rugó által tárolt energia:  E=0,5 * D * y^2,  ahol y a kitérés.

A gumipók által 5kg súly hatására eltárolt energia:
E = 0.5 * 200N/m * 0,25m*0,25m = 12,5 Ws.

36 km/h-val, azaz 10m/s-mal haladó 1tonnás kocsi mozgási energiája:
E = 0,5 * 1000kg * (10m/s)^2 = 50.000 Ws.

Nos, 50.000Ws / 12,5Ws/gumipók = 4000db gumipók.
Ennyi gumipók kellene ahhoz, hogy egy 1 tonnás
autót 36 km/h-ra gyorsítson (mínusz veszteségek).

A gumipók tömege 43g. 4000 db gumipók 172kg.
4000 db gumipók 250Ft/8db áron 125ezer ft.

Ha figyelembe veszem, hogy a gumipókot nem éppen
erre tervezték (azaz lehetne könnyebb is és olcsóbb),
akkor a rugós energiatárolás nagyon is reális lehetőség.

A kérdés a szokásos: miért nem használják?

a BenceMiki

HIX TUDOMANY írta:
> Igen, nagyon jol tudom, hogy 1200 BTU az egy tonna. S a tervezesei a 
CFM
> (cubicfoot-per minute) teljesitmenyeik alapjan vannak tervezve.
> Jo-nehanyat magam is terveztem,s epitettem az evtizedeksoran.

BTU = British Thermal Unit, tehát hömennyiség. A tömeg mértékegységével
(tonna) csupán annyi kapcsolata van, hogy a BTU mértékegység a font
mértékegységre épül (lbm = pound mass). Ennek viszont kapcsolata van a
short ton és a long ton egységekhez.
A CFM áramló mennyiség (térfogatáram), ezért például a BTU/h höárammal
kapcsolható össze. Szívónyomáson, vagy nyomó oldalon? Nem tudom.

Úgy sejtem, hogy az angolszász mértékegységrendszer máig nem segíti
elválasztani a tömeg-súly, illetve hasonlóképpen a mennyiség-áramló
mennyiség fogalmát.

N.B. Az Egyesült Államok 1875-ben elfogadta a méterrendszert...

Üdv, János