Sziasztok!

: A franciával egyet buksz: nem tudod kiejteni. A fonetikussal kettőt: 
nem 
: tudod megtalálni a térképeken és nem tudod leírni.

Majd lesz uj fonetikus atlasz, utana 1:1. Nezd meg egy latinbetus atlaszon 
cirillbetus orszagot! Fannntasztikus atirasok vannak IPA-diakritikus 
massalhangzokkal, betoldott hangsulyjelekkel, vagy ahogy sikerul (nemetul 
pl. Charkiw, ahol a ch-nak semmi koze a Ma:dchen ch-jahoz). Tehat az 
atlasz nevmutatojaban soha nem fogod hallas alapjan megtalalni, mert 
Zhiguli, Ziguli (girland a z-n), Schiguli barmelyike lehet. Na meg IPA-ul 
lehet, hogy meg kevesebben tudnak, mint eszperantoul. Magan a terkepen 
esetleg rajta van cirill betukkel is, de itt en most kizarolag a 
nevmutatoval foglalkozom.

Ami talan eddig nem jott le: en nem akarom az osszes szakkonyvet ujra 
iratni fonetikus tulajdonnevekkel. Az elefantcsonttoronyban ugyis ugy 
irnak, ahogy akarnak (lasd szen-dioxidos peldadat). De a szeles tomegek 
szamara keszult muvekben szerintem megoldhato lenne. Az atlasznal pl. ez 
abban merul ki, hogy elso korben maradhat is a terkep, aztan a 
nevmutatoban szerepel "Indre-et-Loire 36 B3" valamint "Endreloar lasd 
Indre-et-Loire". Masodik korben a terkepre is fonetikusan irnak (esetleg 
zarojelezik a francia nevet) es a nevjegyzekben lesz "Endreloar 36 B3" 
es 
"Indre-et Loire lasd Endreloar".

A Wikipedia aztan vegkepp nem gond, hala a modern technika keresesi es 
helyettesitesi vivmanyainak.

: Itt van a bibi a rendszeredben: a központi bizottság. Ha mindenki a
: saját szakállára ír át, akkor összeömlik az egész, mert az egyiknél
: Endreloár, a másiknál Endr-e-Loár, a harmadiknál Indreloár, a
: negyediknél Indri-et-Lojri. Hiszen azért kell ez az egész megilla,
: mert az emberek nem tudják helyesen kiejteni a neveket, tehát helyesen
: átírni sem.

A kozponti bizottsag sem hasrauteses alapon ir at, hanem valami 
szabalyrendszer szerint, amit en mindig is szerettem volna feltunttetni 
az 
Akh-ban, ha visszaemlekszel. Innentol kezdve az van, hogy az elso atiro 
(ha nem tudja) megnezheti egy lexikonban (mondjuk a wikipedia vonatkozo 
nyelven), hogy milyen IPA-val jelolik a kiejtest. Ezt meg a 
szabalyrendszer szerint atirja.

: Feltüntetik a világ nagyvárosainak magyar neveit is. De két idegen 
: nyelven csak akkor szoktak szerepelni a nevek, ha mindkettő hivatalos 
: nyelv az illető országban.

Akkor nezd meg legy szives a kedvemert a kedvenc magyar atlaszod 
nevjegyzekeben, hogy Vipiteno vagy Sterzing vagy mindketto van (a 
Brenner-hago olasz oldalan). Tovabba erdekelne, hogy a fenti atlasz 
nevjegyzekeben Becs es Wien egyarant van-e? Elore is koszonom.

A Garmin (elektronikus) terkepeben az a jo, hogy a terkepen mindket nevet 
(Vipiteno/Sterzing) foltuntetik, de a kereso adatbazisaban csak az egyik 
van. Miutan Olaszorszagban 1 hivatalos nyelv van, de a Del-Tirol autonom 
tartomanyban ketto, "hivatalos nyelv az illeto orszagban" neha problemas.
/egyes volgyekben bonuszkent a ladin nyelv a harmadik hivatalos nyelv/


Udv,
marky