hogyaszongya....kaptam ajándékot, íme a történet:
eccer vót hó nem, aszonta a házbeli ismerősöm, aki
a bányánál aknász volt, néha az enyém is, hogy
vegyem meg a Ladáját...oxi, ötven, legyen...hét éve,
üzembentartóit írtunk hogy megspóroljak ötezer pízt,
most hangya mondja fülembe, elég volt költeni rá,
kb két hónapot használom mikor is mint tudjátok
Orfüre járok el a tóhoz, meg ősz -tavasz az ittenihez
ami kb öt km csak...szóval nem igazán van kihasználva
a költségeihez képest, biztosítás-adó...no adjam csak el
vagy vissza a tulajnak...mert ha nem az előbbi akkor
vissza k e l l adnom neki...épp alattam lakó srác kérdi eladom-e
oxi, mi harminc, mi mennyi, annyié...adotta is délután, este
jön hogy a tulaj kéri a pénzt, jó levittem, ha ugyérzi az övé,
ám legyen, hisz papíron ő a tulaj, bár eladta anno nekem...
ímigyen csinálja egy ismerős...hát idegen vajh hogy ?
aludjon nyugodtan, ha tud...igaz?...no ezt kaptam, köszike
ugye nem rég szösszöltem: amit elveszttél, azt ugy fogadd
hogy visszaadtad:) ...emlékeztek, én igen s jót alszom
hiszen a célom, hogy ne legyen kocsim sikerült,
lám nincs...,
semmim:))) ja de , tizezret ad a tulaj ha a pípirok megvannak
|