Ferenc:

>Egyetlen sejtben a genetikai kodban talalhato informacio korulbelul
>megegyezik egy kisebb konyvtarban talalhato informacioval. Ha ezt az
>erteket
>elosztjuk a Fold feltetelezett eletkoraval, megkapjuk, hogy milyen surun
>kell mutacioknak letrejonniuk. En most ezt a szamitast nem vegeztem el, de
>masok ilyen iranyu szamitasait olvastam (Pl. a Nature-ben az 50-es evek
>vegen
>jelentek meg ilyen szamitasok.) Kiderult, hogy mutacioknak a tapasztalthoz
>kepest irrealisan gyakran kellett volna bekovetkezniuk.

egesz pontosan, ha csak a pontmutaciokat vesszuk figyelembe, akkor a mutaciok
szamanak also becslese volna a maximalis feltetelezett hamming tavolsag.
enek ugyebar felso korlatja annyi, amennyi bazisbol egy DNS szal all. a DNS
hosszat tehat elosztva az atlagos mutacios ratava, es beszorozva a
genereaciok becsult atlagaval akkor a idotartamnakkell kijonnie, ami kb
belefer a 3 milliard evbe. tud valaki segiteni?

es termeszetesen az egyeb mutaciok bonyolitjak a helyzetet.

namost tudtommal voltakolyan szamitgatasok, szimulaciok,amelyek az evolucio
egyes reszenek, szervek kifejlodeserol szolnak,es amelyeknek celja pont az
volt, vajon belefernek-e ezek a dolgok az idobe? tudtommal olyan eredmenyek
jottek ki, hogy boven, sot! csodalkozom ezen a Nature cikken. tudsz pontos
hivatkozast? elvegre a nature az mar mindenkeppen figyelemremelto.:)

math

Szia Dezso,

Az elmult hetekben a BS gravitaciorol nem valtozott a (negativ)
velemenyem, erre nem is vesztegetek tobb szot. 

Amit viszont a szimmetrikus kettosokrol irtal, az meglepett:
>a csillag korabbi fejlodesi fazisaban a legnagyobb kotesi
>energiat biztosito "gomboc" alakot vett fel, amelyet a meglevo nagy
>impulzulmomentum centrifugalis ereje aztan esetlegesen
>pontosan ket egyenlo tomegu reszre szakitott.

Hat ha olyan gyorsan porog az a csillag, akkor inkabb ellipszoid,
mint gomboc, de most inkabb nem kotozkodom. Gondolom, inkabb modell-
szamitasok alapjan irtad le ezt, mint megfigyelesek alapjan. Hol
lehet ennek utananezni, ki irt errol cikket? Milyen feltetelek
eseten szakad szet igy egy csillag?

>Mas: alternativ Lorentz transzformacio, kerdesem, hol a hiba:
A cikkben a relativisztikus jelensegek egy alternativ ertelmezeset
taglaljak a szerzok. Olyan egyenleteket irnak fel, amelyekben
megfigyelhetetlen mennyisegek szerepelnek, s amelyek igy kiserletileg
nem ellenorizhetok; es amelyeket arra hasznalnak, hogy a Lorentz-
transzformaciot a Galilei-transzformaciora vezessek vissza,
vegul is elvetik a terido fogalmat. (Ez meg nem volna hiba.)
Vigyazat! A szerzok nem K'-beli, hanem K-beli tavolsagot jelolnek
x'-vel, ez nem azonos a Lorentz-transzformacioban szereplo x'-vel!
Igy persze, hogy Galilei a transzformacio.
A szerzok kiindulasa: A feny megfigyelheto sebessege invarians (c),
mert az elektromagneses sugarzasnak csak a hozzank kepest c sebessegu
komponenset vagyunk kepesek eszlelni. Bar a forrasok a teljes sebesseg-
tartomanyban sugaroznak, csak a pontosan c sebessegu feny kolcsonhatasait
eszleljuk.
Tehat barmely anyagi rendszer csak a c sebessegu fenyt tudja elnyelni,
(visszaverni, megtorni, stb.), ellenkezo esetben v<>c sebessegu
komponenseket is ki tudnank mutatni.
Akkor viszont ugy illik, hogy a sugarzo forras is csak c sebessegu fenyt
bocsasson ki. (A sugarzas: idoben forditott elnyeles.)
Ellentmondashoz jutottam. Most en kerdem: Hol a hiba az irasomban?

Lehet eszlelhetetlen sugarzast feltetelezni, de minek, ha egyszerubben
is megmagyarazhato a dolog. Occam borotvaja!

Udvozlettel
Kalman

> Temakor: Bodonyi-Sarkadi gravitacio 16. ( 65 sor )

Parszor megfogadtam, hogy tobbet nem szolok bele, mert ugy jarok, mint
mizsei, dummy karaktereket kell beszurnom, hogy ne betu szerint ugyanazt
kelljen leirnom.
Most megint leirtad ugyanazt, ugyanugy, mintha senki semmit nem irt volna,
hanem megbuktunk volna a vizsgan, es fel kellene keszitened minket az
UV-re...   :-)

> eloszor szeretnek utalni  Tudomany #1032
> Szamaban GGG cím alatti irasarol. Ebben Janos tokeletesen minositi
> onmagat
Lehet, hogy neked nem szimpatikus a vitastilusa, de tokeletesen igaza van.
Allitasait kristalytisztan fogalmazta meg, azok matematikai es fizikai
szempontbol korrektek. Allitasaival mindezideig nem tudtal vitaba szallni.

> 1/ A Bodonyi Laszloval evek ota folytatott fizikai ingas kiserletek
> igazoltak, hogy a gravitacios kolcsonhatasnak egyenlo nagysagu tomegek
> kozott egyertelmu minimuma van.
Erdekes lenne latni a kiserlet pontos leirasat, vagy magat a kiserletet.
Valoszinuleg meg lehetne talalni ujabb elmelet nelkul is a magyarazatot.

> 2/ Az elvegzett elmeleti vizsgalatok a kiserleti eredmenyt
> alatamasztottak,
Az elmelet hibas, nem bocsatkozom unalmas ismetlesekbe, mizsei leirta.

> 3/ Az elmeleti vizsgalatok rairanyitottak a figyelmunket arra, hogy a
> gravitacios sajatenergia, vagy maskeppen gravitacios kotesi energia
> nagyon fontos fogalom a gravitacio megerteseben. Kiderult, hogy Newton
> gravitacios torvenyebol egyertelmuen meghatarozhato a gravitacios
> sajatenergia, de a visszefele ut matematikailag nem egyertelmu.
A modszered az oka ennek a "nem egyertelmusegnek". Mar a kiindulas is
meghokkento, hiszen Newton erotorvenyevel szamitod ki a sajatenergiat, aztan
ebbol a sajatenergiabol akarsz levezetni egy masik erotorvenyt... (Ez azert
meghokkento, mert akar jo fizikailag Newton torvenye, akar nem, ez csak
akkor sikerulhetne, ha Newton matematikai formalizmusa _onmagaban_ fizikai
tartalomtol fuggetlenul lenne tobbertelmu) Ez neked sikerult is, de csak
_ket_ egeszen durva matematikai hibaval, kellett hozza egy elojelhiba, es
ezutan az elojelhibas egyenlet azonossagga minositese kovetkezett ket
pontjanak egybeesese alapjan. Azt varta mizsei, hogy valaszolsz, pardon,
eltevesztettem, itt a jo levezetes, vagy valami hasonlo. Egyszeruen nem
lehet kitartani ilyen durva hibak mellett...

> Ennek fizikai hattere: egy kompakt test gravitacios kotesi energiaja
> attol fugg, hogy a test poranyagbol allt ossze, vagy tomegdarabokbol.
Kellene akkor valami az uj gravitacios egyenletbe, ami utal arra, hogy
poranyagbol vagy mashogy jottek letre a testek, nem? Kulonben meg
elhamarkodottan felirja valaki az egyenletet a kettoscsillagra, aztan kijon,
hogy megse vonzzak egymast... Tenyleg, hogyan fest matematikailag az
egyenlet a kettoscsillagokra, es mitol fugg, melyiket kell hasznalni? Vagy
egyik, vagy masik billenesszeruen, vagy atmenet is van? 80%porszeru,
20%nemporszeru stb... egyenlete...

> Ugyanezt a fuggest tapasztaljuk, ha az atommag kotesi energiajat
> protonokbol es neutronokbol szamitjuk kis, vagy kisebb magok
> kotesi energiaibol. Nyilvan egy Helium-4 mag felszabadulo kotesi
> energiaja mas, ha ket protonbol es ket neutronbol szintetizaljuk,
> vagy ket deuteronbol.
Nem analog a helyzet. El kellene donteni, a kialakulas _folyaman_ fellepo
energiamerlegrol beszelunk, vagy a _kesztermek_ viselkedeserol... A
kettoscsillagoknal mintha azzal ervelnel, hogy a kialakulas modjatol fugg az
hogy a kesztermek - a kettoscsillag - vonzza vagy nem vonzza egymast. Elemi
reszecskeknel ilyesmirol nincs szo.

> 4/ Szerencsetlen veletlenek osszjatekakent a gravitacio eddigi
> torteneteben mindig nagy tomegkulonbsegek fordultak elo. Ha
> a gravitacios kolcsonhatast a kisebb tomeg fuggvenyeben Taylor
> sorfejtessel kozelitjuk, akkor elegendo a linearis kozelites.
Unalmas ismetles, a Fold/Hold, Fold/muhold rendszer, ahol a kepletedbol
kovetkezo hatalmas elteres milliomodreszet is eszrevettuk volna. Nincs ilyen
elteres. A kepleted nem jo.

> Az eddigi tudomanytorteneti tapasztalatok szerint meg eddig
> az osszes kolcsonhatasrol kiderult, hogy nem-linearis.
Es? Nyitott vagyok, gondolom masok is nyitottak a gravitacio elmeletenek
tenyekkel alatamasztott, (es persze matematikailag hibatlan)
tovabbfejlesztesere. Nem veletlenul epitenek hatalmas detektorokat
gravitonok detektalasara, meg elkepesztoen bonyolult muholdat piszkosul
porgo szupravezeto gombokkel az altrel ellenorzesere. Annak ellenere, hogy
az altrel ellen pillanatnyilag nem szol semmifele megfigyeles. De csak jol
jonne valami pozitiv kiserlet...

> 5/ Szimmetrikus kettos csillagok kotott allapota csak ugy johetett
> reszre, hogy a csillag korabbi fejlodesi fazisaban a legnagyobb kotesi
> energiat biztosito "gomboc" alakot vett fel, amelyet a meglevo nagy
> impulzulmomentum centrifugalis ereje aztan esetlegesen
> pontosan ket egyenlo tomegu reszre szakitott. A gravitacios kotest
> a mar korabban felszabadult gravitacios eredetu disszipacios
> energia biztositja. Tehat a BS gravitacio nincs ellentmondasban
> a  szimmetrikus kettos csillagok letezesevel.
Nem vilagos, hogy akkor itt most nem a te kepleted a haszalhato (mert az
nullat ad) vagy mit kell tenni? Esetleg van egy bonyolultabb keplet, ami a
csillag _tortenetet_ is beepiti valahogy? Ennek hianyaban legalabb a
kepleted ervenyessegi koret korul kellene hatarolni.
Pl. : Kettoscsillagra nem ervenyes, Fol/Hold/muhold rendszerre nem ervenyes
stb... eddig mintha csak a sajat ingas kiserletre lenne ervenyes.

Udvozlettel, Jozsef

Igen,2000-ik ev volt a rendszetelen szoko ev.Miert,mert az a
probalkozasok az ido kiegyenlitese celjabol.Miven,a mai barmely
calendarok szerint sem szamithato a pontos "nap"ideje.A szoko-evek-a
rendellenes szokoevek,s az valotol meg mindeg tavolabba esunk,Csak par
masodpercekkel naponta,igaz.De oda jutunk ,k.b. 2500 mulva hogy uj
clalendarra lessz szukseg. A termeszetes cyclus az csak a "szyzgy"
Amikor a Fold,Nap,Hold egyevonalban,egyenlo (a Fold)oldalaval all .Az
egyenlo 19 solar es 19 lunar evvel. De hogyan lehetne azt egyenloen
osztani,az amit meg az osi Aztekok sem tudtak pontosan megtenni.S az o
callendaruk a legkozelebbi a valosaghoz. ( Keresd fel a <US Naval
Observatory>lapjain.                                     Eggyetlen
"egyhaznak"nincs abban a keze benne. Az osi Izraelitak kulombozo lunar
callendart alkalmaztak.Valtozo formajut,355-385 naposig.Sot Muslim
nemzetek is. A Romaiak gyakorltak amit alkalmazni tudtak.Adtak honapokat
amint az elteresek tulzottan eszlelhetok voltak.     A kereszteny Europa
folytatta callendariakat,valtoztani ill.kiegesziteni minden eszreveheto
eltolodsagai idejeben.A Gregorian valtozasokat,nem reg,De hat a
kovetkezo kb.2500 evig nem kell aggodnunk,s akkor az masok problemaja
lessz.  

Yesterday is history,                                     Tomorrow is
mystery,                                    Today is a gift,
that's why it's called                                        "the
present"        John

Sziasztok

 irta:
> Az alabbi sornak mi lehet a hatarerteke?
> 1/2+1/3+1/5+1/7+1/11+1/13+......1/p (ahol p a sorban kovetkezo primszam)

Hat irtam ra tegnap egy programot, de gepido hijjan (486 DX-2) csak 65000-ig 
vizsgaltam a szamok primseget, es azzal neztem:
1-10 kozotti primszamokkal az osszeg: 2,1761
1-100 kozott: 2,8028
1-1000 kozott: 3,1980
1-10000 kozott: 3,4830
1-65000 kozott: 3,6670

Tehat szereny velemenyem szerint 4 es 5 kozott lehet a hatarerteke.

De megosztom veletek meg a primszamok gyakorisagarol is a statisztikamat:
1-10000 kozott 1231 primszam van
10001-20000 kozott 1033
20001-30000 kozott 983
30001-40000 kozott 958
40001-50000 kozott 930
50001-60000 kozott 924

Hat ennyi, udv: McMacee

>Az alabbi sornak mi lehet a hatarerteke?
>
>1/2+1/3+1/5+1/7+1/11+1/13+......1/p (ahol p a sorban kovetkezo primszam)
>
>
>Udv.:P.S.

Sziasztok Tudosok, 

Nincs hatarerteke, divergens, n-edik reszletosszege 
korulbelul log log n nagysagrendu, tehat eleg lassan megy 
a vegtelenbe. 

Udv, Nemeth Zoli, Szegedrol

Tisztelt TUDOMANY!

A szokonaprol van egy eleg hosszu cikk a Nepszabadsag februar 26. 
szamaban. Eszerint a romaiaknal a februar egy ideig csak 23 napos volt, 
es 23.-a volt a terminalia, a hatarnap. Ezutan kezdodott az evkezdo 
marcius.


                       Aggod Jozsef

Az ehinsegeket (pl. Szomalia) velemenyem szerint nem a 
technikai elmaradottsag, vagy ilyesmik okozzak, hanem 
a helyi haboruk es a diktatorikus rendszer (lsd. 
Eszak-Korea).

Szerintem az energia ingyenesse valasa csak a vilagur 
meghoditasat gyorsitana. Nyilvanvaloan nem lehet 
tetszoleges mennyisegu hulladekhot leadni itt, a 
Foldon. A vilagurben azonban lehet. (Egesz egyszeruen 
csak megfelelo mennyisegu holeado feluletet kell 
epiteni.) Tehat a nagyon sok hulladekhot termelo ipari 
agazatok (amennyiben a termeszetvedelem korlatozna a 
hulladekho leadasat) a vilagurbe kenyszerulnenek. 
Ennek en csak orulni tudnek, hiszen ez legalabb 
ertelmet adna az urkutatasba fektett penzeknek, es 
esetleg nekem is eselyem lenne a vilagurbol 
visszatekinteni a Foldre. (Nyilvanavaloan amig 
gazdasagilag nem eri meg az urben _termelo_ munkat 
vegezni, addig a koznep nem sokat fog az urben 
repkedni. Marpedig en azt szeretnek)

 Dani

> Felado :  [Hungary]

> Ugy latom, hogy a fantasztikus regenyek es az olykor gyengere sikeredett
> ismeretterjeszto munkak bizonyos kijelentesei tulzottan beepultek a
> koztudatba mint a valosag reszei !

Igen, ez sajnos igy van, de a tudomany belso fejlodeseben a koztudatba
beepult fantasztikus regenyek halistennek nemigen tudnak
helyrehozhatatlan karokat okozni. Mellesleg milyen jo is lenne, ha a
koztudatnak ez volna a legnagyobb baja!...

> Mit allit az, aki azt mondja, hogy harom dimenziosnal kevesebb valos(!)
> terek vannak?

Azt hiszem ezt itt komolyan senki sem allitotta, a vita 3-nal
tobbdimenzios terek letezeset feltetelezo elmeletekbol indult (De
javitsatok ki ha tevedek.) Merthogy ilyen elmeletek vannak, amolyanok
meg nem.

> Mit allit az, aki szerint tobb mint harom dimenzios valos (!) terek
> letezhetnek?
> 1. Vagy azt allitja, hogy az anyagnak tobb kiterjedese van mint vegtelen,

Ezt nem ertem. Egy ter lehet vegtelen, mikozben dimenzioszama veges.
Pl. az egyenes es a sik is ilyenek. Ervelesed alapjan a vilagnak
egydimenziosnak kene lennie, mert mar az egyenes is vegtelen
kiterjedesu. Te a ter mereterol (hosszarol, feluleterol, terfogatarol,
stb...) beszelsz vagy a dimenzioszamarol? Azert ez nagyon nem
mindegy...

> 2. vagy azt allitja, hogy egy terbeli pont meghatarozasahoz nem elegendo
> harom koordinata.

Ez a kijelentes kisse homalyos, amig nem ertelmezed, mit ertesz a
terbeli pont meghatarozasa alatt. Ugy sejtem, barmit is ertesz alatta,
az kizarolag az elso 3 koordinata meghatarozasara vonatkozik. Ahhoz
meg ugye eleg a 3 koordinata... :)

> Az elso esettel meg senki nem talalkozott, de logikaval is belathato, hogy
> ilyen anyag nem letezhet.
> A masodikrol bizonyithato, hogy folosleges a tobb (ter)adat.

Hat itt a nagy trukk: nem bizonyitjuk, csak visszavezetjuk egy masik
allitas bizonyitasara. O, most latom, jelen esetben nem is masik az az
allitas, az bizony ugyanaz. Vagyis bizonyitasod a kiindulo allitastol
nem jut semeddig, azaz tartalma 0.

> Termeszetesen mondhatod, hogy mindezt nem fogadod el bizonyitaskent.

Mondom is. Bocsanat.. :)

> En azonban a fentihez hasonlo bizonyitast elegendonek tartom.

Ezt eddig is tudtuk. Itt most (es bizonyitasok eseten altalaban is),
arrol volna szo, hogy masokat kene meggyoznod a velemenyedrol. Ez
eddig, tartok tole, nem sikerult.

> Tehat ha valaki bizonyitani akarja a haromtol kulonbozo valos terek
> letezeset, rajta.

En nem akartam bizonyitani semmit, mert toled elteroen nem tartom
konnyunek a kerdest, es nem vallalkoznek sem bizonyitasra sem
cafolatra. Ami a fizikusokat illeti, hidd el, vannak kozottuk, akik
folyamatosan vizsgaljak a problemat. De sajnos ez nem ugy megy, hogy
"na akkor holnap bebizonyitom, aztan gyerunk szabadsagra!" Ha sikerul
'bebizonyitaniuk' vagy 'megcafolniuk', akkor arrol a vilag tobbi resze
is ertesulni fog remelhetoleg.

> Az altalam mondottaknak semi koze a nagykepuseghez. Azok koze tartozom akik
> gyonyorkodnek a Vilagban.

Nem is szandekoztam nagykepunek nevezni! Elnezest ha felreertheto volt
a fogalmazas. Csak az ervelesedet tartottam (tartom) logikailag
elfogadhatatlannak.

Szoval akkor gombolyu szerinted a Fold vagy sem?   :)

udv,
Gergely.

 irta >>
Jo, de ettol me'g lehet, hogy mi, ez a 3 dimenzio, amiben elunk olyan helyen
van, ami a "Balaton" szintje alatt van.  Tehat lehet, hogy egy "medence"
alatt elunk, es barhol a plafonon(=madence aljan) csinalhatunk egy kis
lukat, hogy az "ott kifolyo viz" forgassa a generatorunkat.
Szoval az, hogy potencialszint kulonbseg kell, az tuti, de ki mondta, hogy
nincsen meg??
<<

Korrekt, de a fizika mai allasa szerint semmi elkepzelesunk sincs, hogy hol
keressuk a magasabb potencialt. Veletlenul pedig nem hiszem hogy rajon egy
garazsban barkacsolo uriember. Az a laikus sejtesem, hogy talan nagyon nagy
tomegek kozeleben lehet inhomogen a ZPE (Zero Point Energy). Ott pedig nem
volna jo elni.

Egyebkent egy-ket evtizede orosz (szovjet) tudosok kiserleteket csinaltak
gyorsitoval, es kiszamoltak, hogy amennyiben a kiserlet sikerul, akkor a
kiserlet helyen a vakuum strukturaja megvaltozik (azaz a ZPE-je is
megvaltozik). Szamitasaik szerint ez olyan lenne, mint egy tulhutott folyadek
kikristalyosodasa, ami fenysebesseggel terjedve gyakorlatilag megsemmisitene a
mai vilagot.

Szerencsere a szamitas hibas volt. De hasonlo remhireket mostansag is
felroppentettek.

Gabor