Kedves Lista, kedves Sophie!

Az egyik kriptikus, de aranyos  leveledben Lacit kérdezted:
  >És mi van akkor, ha valaki elért egy bizonyos spirituális fokot,
  >aztán ott megreked? (#4443)

E kérdésre itt most nem igazán fogok tudni válaszolni, csupánmás
kontextusba  helyezem a kérdésedet, így talán magad is megtalálhatod
majd rá a választ.
  
"Elérni egy spirituális fokot", vagy "spirituálisan fejlödni",
e kifejezések alatt vajon mindenki ugyanazt érti? Gyanítom, hogy nem.
Mindenki (magam is) mindent a saját szemüvegén keresztül lát.

Nos, fejlődés alatt én itt egy kitüzött cél irányába történö haladást
értek, vagy egyfajta gyarapodást, minöségi változást stb. Ezekben az
a közös, hogy mind idöhöz kötöttek. Nyilvánvaló, hogy változáshoz, és
fejlödéshez idö kell, viszont a spirituális valóságunk idötlen.
Ez számunkra már most úgy teljes, ahogy van, és a mi eröfeszítéseink
ezen nem tudnak már mit "fejleszteni". Ha ez igaz, akkor nyilván a
"spirituális fejlödésben" megrekedni sem lehet!

Függetlenül attól, hogy miként tekintünk a "spirituális fejlödésre",
a legfontosabb kérdésed talán mégis csak az lenne, hogy honnan is
jön a megrekedés érzése?

Számomra a megrekedés érzése, a türelmetlenség egyik formáját jelenti,
a türelmetlenség pedig mi más, ha nemaz elfogadás hiánya.  Nos, minden
élethelyzetben az elfogadásnak csak az ego próbál ellenállni, és ebben
az ego mindég zseniális.
  
Figyeljük csak meg:
A türelmetlenség érzésével az ego szinte motivál, ösztönöz bennünket,
szinte sürgeti az ún. "spirituális fejlödésünket". Ebben csak az a
csavar, hogy a türelmetlenség szabályosan elzárja elölünk a
spiritualitást.Bár az egóra szükségünk van, de ha a spiritualitás felé
fordulunk, akkor az egót ki kell tudni kapcsolni, hisz a spiritualitás
ott kezdödik ahol az ego végzödik.  Zavaró érzelmek az ego túlélési
taktikájának  a része.  Az ego ezzel csikar ki magának még egy kis idöt.
Az az eredetileg latin közmondás, miszerint "aki idöt nyer,
az életet nyer" mintha csak az egóról szólna.

A szó szerinti értelemben vett "spirituális fejlődést" az ego
találta ki, ezért csupán az egónk szemszögéböl tűnik valósnak.
Ez egy jó példa arra is, hogy miként takarhatják el szavaink a valóságot.
Tudom, valahol nyilván az én szavaim is ezt teszik, söt mindenkié :)

Szeretettel
Remete

hogyaszongya...jujj de örülök Hajnink még "él"...pussz
a sav csökkentést orbáncfü teával is-plusz kamillával szoktam, lehet 
csillapitani, amugy meg az eccerü szódabikarbóna patikából, ja és van legalábbi
s
itt az egyik gyógyszertár csinál olyant hogy bázispor cimü fehér por, amit 
ajánlott
nekem egy jó ismerősöm, hogy ő remekül el van vele ha kell ...én spéci 
nálam
nem vettem észre, de lehet több hétig is kellett volna nem csak 2-3...
Remete ha bejön a mandula kapsz egy fürt szőlőt:)