Sziasztok!
Hiányosan kapom a HIX-et. :(
Szóval néhány gondolat:
1. A nem reprodukáló agysejtek is végeznek anyagcserét. Teljesen
mindegy, hogy maga a sejt pusztul-e el és osztódik-e a helyére másik,
vagy az anyaga cserélődik le molekulánként, az eredmény ugyanaz:
lecserélődött az anyag.
2. A testünk csupán egy végtelen hosszú anyagáramlási pályagörbének és
kölcsönhatássorozatnak egy speciális karakterisztikájú szakasza. A
szakasz szélei azonban *szubjektíven* meghatározhatóak, tehát csupán
egy-egy *közmegegyezéssel* megállapított belépési illetve kilépési
*küszöb* határolja ezt az immár fiktív szakaszt. Ez azt jelenti, hogy
fizikailag nincs testünk, ez egyszerű matematikai tény, csupán a
kölcsönhatásmátrixunk halad végig a végtelen anyagáramláson, időlegesen
saját képére formálva annak karakterisztikáját, kijelölve ezáltal rajta
egy szakaszon a test aktuális pillanatát.
Innentől kezdve pedig minden további megállapítás már eleve szubjektív,
mivel közmegegyezésalapú, és mivel közmegegyezésalapú, ezért szubjektív.
Az örökélet, vagy relatíve örökélet gyakorlatilag nem más, mint ennek a
speciális karakterisztikának az időben történő meghosszabbítása anélkül,
hogy a karakterisztika bemenő (táplálkozás) és kimenő (ürítés)
küszöbjeinek kijelölési szempontjain változtatnunk kellene.
Remélem így már érthető volt. Bocs a tömörségért, de ennél
részletesebben már szájbarágós lenne. :)
|
Hello Zoli!
>>Sajat elmeletem: (hetkoznapiul, keretik tudomanyosan megcafolni!)
>>A feny azert nem halad gyorsabban, mert ha gyorsabban halad,
>>akkor a sebessege nagyobb lesz ...
>Ez nem elmélet.
Elmelet az, amit az elmenk segitsegevel felepitunk, godolati epitmeny,
ami sok "csupan elmeleti dolgot" tartalmaz, es mindaddig elemlet
is marad, amig bizonyitekokkal meg nem dontik.
>Maxwellé igen. O a vákuum mérheto permeabilitásából
>és permittivittásából kiszámolta mekkora _kell_ legyen c
A vakuumban merheto permeabilitas? Permittivitas? Es abbol
szamolt volna? Hat en eddig ugy tudtam, Maxwell azon dolgozott,
hogy mindenkeppen fentartsa a nagyon is newtoni fizikara epulo
energia megmaradasi torvent, mert az a kondenzatorokat is
tartalmazo aramkorokben megdolni latszott. Nagyon fontosak
a munkai, sok mindenre ramutatnak, amire amugy maga Maxwell
nem volt kivancsi, tobbek kozott ezert is nem O a radiohullamok
felfedezoje, annak ellenere, hogy szamitasaiban egyertelmuen utal
a letezesukre.
>(az EM hullámterjedési sebesség). Te viszont láthatóan a jóval
>régebbi newtoni felfogásból indultál ki - mely szerint a fény tömeggel
>rendelkezo részecskék áradata. (rég kiderült, hogy ez tévedés..)
A fenet, a fenynek nyomasa van ma is, es elhajlik eros gravitacio
hatasara, es ezen felul egy sereg olyan jelenseg van, amelyik
egyertelmuen korpuszlularis jellegre utal, pl. az is, hogy kvantalt.
>Vagy pedig téged is összezavartak a maxwelli felfogást követo - a
>fotont részecskének _is_ hirdetok hasonlatai.
>Tény, hogy a foton elnyelodésére (eltunésére) pontszeru nyom utal..
>De felvetheto (szerintem joggal), hogy a pontszeru nyomot nem is a
>foton - nem az EM hullám - hanem a miatta helyérol kiröppent - majd
>valahová visszahuppant objektum hagyta - melyet a foton - azaz az
>EM hullám (pontosabban a hullám frontja) ugrasztott ki érkeztekor
>átmenetileg a 'bokorból'!
Zoli, mi hullamzik? Az eter? Ha a feny kiugraszt valamit becsapodaskor,
akkor mi a meheto nyomas mechnanimusa? Miert nem valtakozik a
targyak tomege, amire ravilagitanak, hogyan mukodik a lezer, a
neonfeny, az atomeromu? Mikent magyarazhato a fotont elnyelo
elektron egysegnyi energiavaltozasa, a fotont kisugarzo elektron
energia vesztese?
--
Török István
|
