Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1022
Copyright (C) HIX
2000-02-09
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 G, Sarkadi (mind)  42 sor     (cikkei)
2 Sebessegosszeadas (mind)  21 sor     (cikkei)
3 relativ flipflopok (mind)  73 sor     (cikkei)
4 WC a tengeralattjaron ... (mind)  16 sor     (cikkei)
5 Castenedoloi csontvaz (mind)  103 sor     (cikkei)
6 Sorosszeg javitas (mind)  26 sor     (cikkei)
7 re2: Bodonyi-Sarkadi gravitacio 11. (mind)  20 sor     (cikkei)
8 Re: Sorozatok nemetul (mind)  17 sor     (cikkei)
9 Re: Glimm (mind)  45 sor     (cikkei)
10 Re: sebesseg-osszeadas (mind)  7 sor     (cikkei)

+ - G, Sarkadi (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Holgyeim, Uraim,

Kisse hanyagoltam a TUDOMANY koveteset az elmult napokban.
Most rakeresve a Sarkadi cimszora a HIX-en atfutottam az elmult
het termeset. Hat nem vesztettem sokat. :-(
Dezso megismetli a tevedeset, tetozve azzal, hogy kijelenti,
a sajatenergiak negativak, aztan megint rossz elojellel osszegez.
Kozben Zoltan korrekten osszefoglalja ellenveteseit.
Ez nem hatja meg Dezsot.

Dezso,

!Ahhoz!, !hogy! !kijelenthessuk!: !azonos! !tomegu! !testek! !kozott!
!nincs! !vonzas!,
a !sajatenergiak! !azonossaganak! !minden!!! !R-re fonn kell allnia!.

Dezso,
es a lista:
tudtok-e kulonbseget tenni az egyenloseg es az azonossag kozott?
X^2= 4,  X=2 es -2 eseten teljesul, egyebkent nem.
X^2=(X^2+X^2)/2 minden X-re teljesul.
Ilyennek kellene lennie a 4.1 4.2 4.3 (Zoltan, nezd meg te is, kerlek!)
erdmenyenek. De nem ilyen!

Dezso,

!Unnepelyesen! (ismet :-) !felszolitalak!,
(ha sikrul kicseleznem a HIX-et, hogy ne torolje, azzal, hogy megismetelt
level:-)
!!hogy! !amig! !erre! !1kielegito!
!magyarazatot! !nem! !adsz!, !ne! !vedd! !a! !batorsagot!, !hogy! !a!
!gravitaciorol!
!a! !TUDOMANY! !cimszo! !alatt! !ertekezel!
Hiszen teljesen komolytalanna valik az osszes levezetesed!
Miket irjak meg? Mennyire lehetek agressziv, hogy ne
lehessen ilyen nagyvonaluan elsiklani az ellenvetesem folott?

A! lista! elnezeset! kerve!, elore! is1, mert !valasz! hianyaban! a! fenti!
paragrafust! (ugy latszik :-)  meg! sokszor! meg! fogom! ismetelni.!
(Ha a HIX engedi, ellenkezo esetben kenytelen leszek ujat irni!)

Janos.
+ - Sebessegosszeadas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Adrian wrote:
>
> >Hiszen letezhetnek
> >vonatkoztatasi rendszerek, pontok az urben amelyek egymashoz viszonyitott
> >sebessege nagyobb mint c, nem?

Igen, ket, ellentetes iranyba halado test egymashoz viszonyitott sebessege a
"kozepen allo" megfigyelo szerint valoban lehet nagyobb, mint "c". Ez
viszont nem mond ellent a Relativitasnak. A relativitas csak azt mondja ki,
hogy semmifele jel vagy "hatas" nem terjedhet gyorsabban, mint c. Maskeppen
fogalmazva: Nem lehet informaciot kuldeni c-nel nagyobb sebesseggel egyik
pontbol a masikba.

Ettol fuggetlenul definialhatunk olyan pontokat, amelyek c-nel gyorsabban
haladnak: peldaul ha egy reflektort korbe forgatunk, es a fenyet egy nagyon
tavoli falra vetitjuk, akkor a fenyfolt konnyeden mozoghat c-nel nagyobb
sebesseggel (ha a fal eleg tavol van). Viszont ezzel a fenyfolttal nem
tudunk jelet juldeni a fal egyik pontjatol egy masik pontjaig, tehat nem
"hatassebesseg".

Peter
+ - relativ flipflopok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

Koszonom a felvilagositast flip-flop kerdesekben.
Ma mar a flip-flopok sem a regiek. :(
Bar regi TEXAS katalogusokban en is lattam,
hogy mar akkor is sok szemfenyvesztes volt bennuk,
viszont korrekt dolog volt, hogy reszletes
rajzokat kozoltek, hiszen a vezerlesi diagramokbol
es tablazatokbol nem mindig derult ki minden.
Szoval, ezek utan esku alatt lehet vallani,
hogy R-S flip-flop nincs mar a mai VLSI aramkorokben.
( rejtozkodo, belso aszinkron megoldasok azert biztosan 
 elofordulnak.)
Ha megis R-S tarnak latszik valami, akkor az virtualis,
es lehet, hogy egy kulon erre a celra lebutitott
processzor szimulalja. :)

Zoltan:
>Ha a golyo tomege megnott, akkor a lopore is meg kellett nojon,
>(csakugy mint a fegyvere, az utase es mindene) szerintem.

Elobb egy egyszerubb esetet vennek, hogy fokozatosan
hangolodjak ra a problemara, mert bonyolultnak
erzem elso nekifutasra a loporos kilovest.
( Ez mar nem spec.rel. )

Vegyunk inkabb egy megadott konstans erovel gyorsitott 
lovedeket, mely egy igen nagy tomegu pisztolybol tavozik.
( a lovedekhez kepest is nagy tomegu a pisztoly)

Ebben az esetben a lovedek pillanatnyi gyorsulasat
a pillanatnyi tomeg hatarozza meg. 
( Itt mar pillanatnyi gyorsulasban kell gondolkodni,
 hiszen a fenysebesseg kozeleben csekely sebessegvaltozas 
 is jelentos tomeg-valtozassal jar.
 ( a sebesseg es tomeg osszefuggest leiro fuggveny 
  a fenysebesseg kozelitesenel egyre meredekebbe valik)
 
Legyen a vonaton billiard-asztal is.
Az elore lokott golyo eltalal egy elotte - asztalon allo
golyot.
A lokott golyo tomege es sebessege egyarant nagyobb.
Impulzusat es mozgasi energiajat megis teljesen atadja.
Az utkozes alatt ugyanis tomegebol veszit, viszont a masik
golyo tomege novekszik meg ezalatt.

A loporos eset annyiban ter el, hogy sok - 
kis nyugalmi tomegu, de relativisztikus sebessegen 
megiscsak megnovelt tomegu gazmolekula loki meg a nagy 
tomegu lovedeket.
Am az eges, ill. robbanas lassan zajlik a kulso megfigyelo 
szerint, igy kivulrol tekintve viszonylag kis relativ 
sebesseggel utkoznek a molekulak a lovedeknek.

A hatas-ellenhatas elven is erdemes ennek kapcsan
elgondolkodni.
          O\\\\O  --->
Ha relativisztikus sebesseggel mozog egyenletesen
ket egyenlo tomegu golyo, melyek kozott osszenyomott 
rugo van, es egy adott pillanatban a ket golyot szetloki 
a rugo, akkor a hatso golyo tomege a sebessegcsokkenese
miatt lecsokken, mig az elsoe novekszik.

Ha nagy sebesseggel halado rendszerben labdaznak
egy allo megfigyelohoz kepest, akkor az ott
elore dobott labda elore haladva nagyobb tomegu,
de az elulso jatekoshoz kis relativ sebesseggel
erkezik. Visszafele - kintrol nezve - a hatso 
jatekoshoz viszonyitva nagyobb relativ sebesseggel erkezik, 
kisebb tomeggel.
Odabent nem tunnek fel ezek az aszimetriak.

Udv : zoli
+ - WC a tengeralattjaron ... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udvozletem!

A "Das Boot" c. tengeralattjaros filmben van egy jelenet, mikor hirtelen
kell sullyednie a tengeralattjaronak, mindenki az orrba rohan, meg a
WC-bol is kiugrottak. Akkor gondolkodtam el azon, hogy a fenebe oldottak
meg, hogy a tengeralattjaron, merules kozben is le lehessen huzni a WC-t.

Tudja valaki, hogy mukodik ez igazibol? 

Azt eleg nehez elkepzelni, hogy csak felszinen lehetett hasznalni, es azt
se hiszem, hogy kulon gyujtotartartalyt hasznaltak volna. Mert a hely is 
keves, es a szellozes se az igazi egy '44-ben epitett tengeralattjaron. 

							Valkai Sandor
> ------------------------------------------------------------------------- 
mailto:    http://www.geocities.com/s_valkai/
+ - Castenedoloi csontvaz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

[Text 2997421 from COM]

Tema: Castenedoloi csontvaz

Szo esett korabban a Castenedolonal, Olaszorszagban talalt csontvazrol.
Felvetodott az a magyarazat (amelyet egyebkent altalaban hallhatunk), hogy
- a csontvaz egy nemregen lezajlott temetes soran kerult oda, ahol talaltak,
- a csontvaz nem 3-4 millio, hanem csupan nehany ezer eves.

Tanulsagos lehet ezek utan kicsit bepillantani a csontvaz felfedezesenek es
kutatasanak tortenetebe. (Az "Emberi faj rejtelyes eredete" alapjan.)

Sok millio evvel ezelott, a pliocen korszak alatt, meleg tenger mosta az
Alpok deli labait, korallbol es puhatestu allatokbol allo reteget hagyva
maga utan. 1860 nyaranak vegen Giuseppe Ragazzoni professzor, a Bresciai
Technikai Intezet geologusa, a varostol korulbelul 6 merfoldnyire,
delkeletre fekvo Castenedoloba utazott, hogy megkovesedett kagylokat
gyujtson a pliocen kori retegbol. Ragazzoni igy irt: "Amikor egy
korallzatony partjan kagylok utan kutattam, egy koponya felso resze kerult a
kezembe, amely az erre a formaciora jellemzo kekes zold agyagba kovesedett
koralldarabokkal volt tele. Meglepodve folytattam a keresest, es a koponya
felso resze mellett talaltam is mas, a mellkasbol es a vegtagokbol szarmazo
csontokat, amelyek nyilvanvaloan az emberi faj egy peldanyahoz tartoztak."
A tortenet azonban ezzel meg nem ert veget. Ragazzoni nem tudta kiverni a
fejebol a gondolatot, hogy a csontok, amiket talalt, egy emberi lenyhez
tartoztak, aki a pliocen alatt elt. Igy irt: "Ezert egy kicsit kesobb
visszatertem ugyanerre a lelohelyre, es tobb csontdarabot is talaltam,
ugyanolyan korulmenyek kozott, ahogy az elsot is felfedeztem."
1879 decembereben ujabb csontok kerultek elo. A csontok kozott volt egy
koponyadarab, nehany fog es a gerincoszlop reszei, bordak, karok, labfejek,
labak. Kesobb tovabbi koponya, allkapocs, gerinc es bordatoredekeket talalt,
valamint nehany kihullott fogat. Ragazzoni szerint "Ezek mindegyiket
teljesen betemette es athatotta az agyag, a korall kis darabkai es a
kagylok, aminek koszonhetoen *fel sem merult a gyanu, hogy a csontok egy
olyan szemelye lettek volna, akit a hordalekban temettek el*, hanem epp
ellenkezoleg azt a tenyt erositettek meg, hogy a tenger hullamai
szallitottak oket erre a helyre."
Februar 16-an egy teljes csontvazra akadtak. A csontvazrol, amelyet kekes
zold agyagtomeg boritott, kiderult, hogy egy anatomiailag modern nonemu
emberi lenyhez tartozott. "A teljes csontvazat kek agyagretegbe agyazodva
talaltak. A tobb mint 1 meter vastag, kek agyagreteg megtartotta egyontetu
retegzettseget, es beavatkozasnak semmilyen jelet nem mutatta" - mondta
Ragazzoni. Hozzatette: "A csontvaz nagy valoszinuseg szerint egy tengeri
iszapba uledekesedett le, es *nem pedig egy kesobbi idopontban temettek
oda*, mivel ebben az esetben fel kellett volna fedeznunk ennek a nyomait a
felette fekvo sarga homok es a ferretto-nak nevezett voros agyag retegekben
is."  Barminemu temetes minden bizonnyal a kulonbozo szinu anyagretegek
szembeotlo keveredeset okozta volna a maskulonben erintetlen kek
agyagretegben, es Ragazzoni, aki geologus volt, allitotta, hogy ilyen
keveredesnek nyomat sem tapasztalta. Raadasul a kek agyag retegzettsege is
erintetlen volt.
Ragazzoni tovabba azt is kijelentette: "A csontvaz, amelyet februar 16-an
talaltak, 1 meteres melysegben fekudt a kek agyagban, amely, ugy tunik lassu
uledekesedessel takarta be azt." Az agyag lassu uledekesedese, amely
Ragazzoni szerint retegzett volt, kizarta azt a hipotezist is, hogy a
csontvazat az utobbi idoben mosta volna be a kek agyagba egy bejovo tenger
aram. Modern geologusok a castenedoloi kek agyagot a kozepso pliocen astiai
szakaszara teszik, s igy a castenedoloi felfedezesek ugy 3-4 millio evesek
lennenek.
1883-ban Giuseppe Sergi professzor, a Romai Egyetem anatomusa, meglatogatta
Ragazzonit, hogy szemelyesen vizsgalja meg az emberi maradvanyokat a
Bresciai Technikai Intezetben: "Ha temetes celjabol godrot astak volna ezen
a helyen, akkor az nem pontosan ugyanugy toltodott volna fel, ahogy elotte
volt. A felsobb felszini retegekbol szarmazo agyag, amely eros voros
szinerol ismerheto fel, belekeveredett volna. Az ilyen elszinezodes es a
retegek megbolygatasa nem kerulte volna el meg egy kozonseges ember
figyelmet sem, egy kepzett geologusrol nem is beszelve.A szinte hianytalan
noi csontvazat - mondta Sergi - nem szokasos temetesre utalo helyzetben
talaltak, hanem hason fekve." Sergi meg volt gyozodve arrol, hogy a
Castenedolo csontvazak olyan emberek maradvanyai voltak, akik a harmadkor
pliocen korszakaban eltek. Masok negativ velemenyerol ezt mondta: *"Az a
tendencia, hogy teoretikusan elore kialakitott velemenyek okan elutasitunk
barmilyen felfedezest, amely az ember harmadidoszakbeli jelenletet
demonstralhatna, ugy hiszem, egyfajta tudomanyos eloitelet. A
termeszettudomanyt meg kellene szabaditani ezektol az eloiteletektol."*
Ezt az eloiteletet azonban nem kuszoboltek ki, meg ma is letezik. Sergi azt
irta: "Egy onkenyes, tudomanyos eloitelet segitsegevel - nevezzek, aminek
akarjak - minden pliocen-kori emberi maradvany felfedezesenek hitelet
vettek."
Nem Sergi volt az egyetlen, aki elfogadta Ragazzoni castenedolo-i
felfedezeseit. Armand de Quatrefages szinten hitt ezekben. A noi csontvazzal
kapcsolatban igy irt Emberi fajok (Races Humaines) cimu konyveben: "Nincs
komoly okunk ketsegbe vonni M. Ragazzoni felfedezeset, es ha egy
negyedidoszak-beli uledekben talalta volna, akkor meg csak eszebe sem jutott
volna senkinek, hogy ketsegbe vonja hitelesseget. *Semmit sem lehet tehat
felhozni ellene, csakis a priori, elmeleti ellenveteseket."*
1889-ben egy ujabb emberi csontvazat fedeztek fel Castenedolonal. Ez nemi
zavarodottsagot keltett az 1880-as felfedezesekkel kapcsolatban.
Ragazzoni meghivta G. Sergit es A. Isselt, hogy vizsgaljak meg az uj
csontvazat, amit egy osi osztrigaa'gyban talaltak. Sergi jelentese szerint
mind o, mind Issel azon a velemenyen voltak, hogy ez az ujabb, 1889-es
csontvaz egy ujonnan tortent behatolas a pliocen retegekbe, mivel a szinte
erintetlen csontvaz a hatan fekudt az osztrigareteg egyik hasadekaban, es
temetes jeleit mutatta.
Issel azonban addig ment ertekezeseben, hogy az 1880-as felfedezeseket is
ujonnan tortent temeteseknek minositette. Sergi azonban kesobb kijelentette,
hogy Issel tevedett. Annak ellenere, hogy az 1889-es csontvazat ujkorinak
tartotta, soha sem adta fel meggyozodeset, miszerint az 1880-as csontok
pliocenek. Ezutan a castenedoloi leletekkel kapcsolatos szokasos reakcio az
elhallgatas vagy a nevetsegesse tetel lett.
Folyt. kov.

Udvozlettel: Isvara
+ - Sorosszeg javitas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

A multkor kihagytam egy lenyeges feltetelt, most leirom az egeszet
pontositva.

Tehat legyen (a(n)) sorozat a kovetkezo feltetelekkel:
Letezik m, hogy minden n>m-re
  (I) a(n) nem negativ
 (II) a(n) > a(n+1)
(III) lim a(n) = 0

Ekkor az s(n) = SUM(a(n)*(-1)^n) sor konvergens.

Ha valaki nem hinne:
Tekintsuk a sorozatnak csak azt a reszet, ahol a sorozat mar monotonon
csokken, es legyen a(1) pozitiv. Ekkor a sorozatbol csak veges elemet
hagytunk el, ami a konvergencia szempontjabol lenyegtelen, csak a 
hatarerteket befolyasolja.

Legyen x(n) = s(2n-1), y(n) = s(2n). Ekkor x(n) monotonon csokken, mert
x(n)-x(n+1) = a(2n)-a(2n+1) > 0. Ugyanigy lathato, hogy y(n) monotonon no.
x(n)-y(n) = a(n), azaz (x(n)) majoralja (y(n))-t, es kulonbseguk 0-hoz tart,
azaz mindket sorozat konvergens, es hatarertekuk megegyezik. Igy az 
"osszefesulesukkel" kapott sorozat, s(n) is konvergens.

Tibi
+ - re2: Bodonyi-Sarkadi gravitacio 11. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedveseim: nagyon nagy hulyesegeket irok? Tul naiv vagyok?
Vagy valami technikai hiba miatt nem jut el kerdesem a cimzetthez?
Az en peldanyomban megjelent a kerdesem...
Mert, hogy soha sem valaszol. Pedig nem szemelyeskedek, nem bantok, csak
szeretnem megerteni amit a szerzo irt.
OK, eldugultam. Csak rosszul esik... mert nem az elso eset... tanulnek
belole, ha elmondanatok, hogy mit csinalok rosszul.

>>A rendszerben megjeleno gravitacios energia a vegallapot
>>es a kezdeti allapot energiakulonbsege, amely kozepiskolas
>>szamitassal: alfa * (M - m)^2.
>
>Jol ertelek, hogy kepleted szerint ha az inga tomegevel egyenlo tomeget
>mozgatnal, annak hatasa nulla lenne, es minel kisebb a tomeg (annal 
>nagyobb M-m erteke) annal nagyobb hatassal kell szamolni?
>
>udv mindenkinek

A munkaltatomnak tovabbra sincs semmi koze maganlevelezesemhez, ha valakit
ez tartana vissza :-)
+ - Re: Sorozatok nemetul (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Janos,
az S_n = 1/1 - 1/2 + 1/2 - 1/2^2 + 1/3 - 1/2^3 + ... + 1/n - 1/2^n 
sorozat tagjai egyaltalan nem valtakozo elojeluek, mivel az 
S_n = Sum( a[i]), 1 <= i <= n, ahol a[i] = 1/i - 1/2^i.
Az pedig konyen belathato hogy az a[i] pozitiv barmilyen i-re.
Ezek szerint a Tibi altal emlitett tetel egyik feltetele nem teljesul
igy nem kovetkezik hogy az S_n konvergens volna.   

Tibinek a tetellel kapcsolatban igaza van, vagyis :
Legyen a[i], 0 (v. 1) <= i < n, a[i] valtakozo elojelu, lim a[i] = 0
ekkor Sum( a[i]) konvergens.
Ha ohajtod a bizonyitasat is elokotorom valahonnan.

	Udv Sanyi

Marton Sandor Csaba
> E-mail : 
+ - Re: Glimm (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hali !

>A hoskorban 1 bites memoriakent alkalmazhattak
>orok kedvencemet - a glim-lampat.

Es hogyan mukodott az adat-tartas ?

>Itt is van bizonytalansag bennem, hogy ezek a ketpolusu
>eszkozok, vajon aktiv vagy passziv elemei e az elektronikanak ?
>( merthogy erositokent is mukodtethetok.)

Ha nemlinearisan reagal valamely mennyiseg /pl. aram/ valtozasara, akkor
aktiv az elem.
Gyonyoru villogot lehet csinalni 1 glimmlampabol, vele parhuzamosan par
100nF-os kondibol, ezekkel sorba dioda & par megas ellenallas
220V-ra...:-)))
Es ebben ugye kell legyen aktiv elem, mert nem villogna. /a dioda csak
egyeniranyitasra kell, DC-n nelkule is muxik/

>A fokeppen erosaramu technikaban alkalmazott nehany
>allapot-tarto kapcsoloelem is tekintheto memoriaelemnek,
>mint pl. a tirisztor.

Van olyan sugallatom, hogy kevered az erosaram fogalmat...ha nem bocsi.
Gyengearamu a berendezes akkor, ha hirkozlesi folyamatban jatszik szerepet.
/igazan pontos a fogalmazasom :))/
Erosaramu, ha az aram munkavegzokepesseget hasznalja fel. /na de ez sem
semmi :)/
Lenyeg : ha nem ora, radio, tv, adotorony, telefon, stb. akkor erosaramu. A
karora hattervilagitasa is.

>Keveset tudok a Wiegand-effektusrol, mely
>felfedezese idejen nem volt magyarazhato, de
>gondolom azota valtozott a helyzet, es en vagyok
>elmaradva - fokeppen kvantumfizikaban, melytol
>a magyarazatot regebben vartak.
>Az effektust egy kulonleges, retegelt szerkezetu huzal
>produkalja, mely bizonyos emlekezettel rendelkezik
>az ot ert magneses hatasokrol.

A szerkezeterol tudna valaki reszletesebb infoval szolgalni ?
Koszike !

				Jo szorakozast !
					Gusi
+ - Re: sebesseg-osszeadas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

  Helyesbites/pontositas: Az urben LETEZ(HET)NEK pontok, amelyek egymashoz
viszonyitott sebessege nagyobb c-nel. Spec. rel. keretein belul nem, de 
nem is ilyen vilagban elunk. Alt. rel. megengedi (tudtommal).

Gyula

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS